Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

Függelék - Követi utasítások

Király a maga állandó lakását az ország közepébe, Buda várossára venni méltóztatná, amennyiben ez a kívánság a Haza Törvényeivel is megeggyez, igyekezzék a Követ urak is az országnak ezen törvényes kívánságát előmozdítani. 4- szer. Az Ország Gyűlésen előfordulható minden tárgyakra nézve, különösen pedig amelyek ezt a várost érdekelhetnék, azok eránt a Magistratust és a Választott Hites Községet idejében tudósítani el ne mulassák. 5- ször. A Kegyelmes Királyi Meghívó Levélnek további foglalatja szer ént, mivel tanátskozás alá fog vevődni az Ország Gyűlésében a Magyar Katonaság számának a kipótolása, ezen tárgyra nézve értsenek eggyet Követ urak a több tekintetes Vármegyék követeivel és az ellátható szükséghez képest cs. kir. ő Felségének kegyelmes kívánságát e részben előmozdítani igyekezzék. 6- szor. Ajánltatik Követ uraknak, hogy mivel cs. kir. ö Felsége a kegyelmes királyi Meghívó Levélben kegyelmesen megígérni méltóztatta, hogy azon országos nehézségekre és kívánságokra, amelyek a közelebb tartott Ország Gyűlésével ö Felsége eleibe terjesztődtek, és még királyi válasz nélkül volnának, királyi választ méltóztatik kegyelmesen adni, tehát ezen várost érdeklő s kiadandó kegyelmes királyi válaszokról, amint már feljebb is érdeklődött a Magistratus és Választott Hites Község idejében tudósíttasson. Hogyha pedig valamelly tárgyban kedvetlen választ nyerne ez a város, netalán ha módját látják Követ urak, igyekezzék kieszközölni, hogy újabb okokkal és erősségekkel támogatva terjesztődjön fel ismét az a tárgy az Ország Gyűlése által ö cs. kir. Felsége eleibe, kedvező kegyelmes válasznak a nyerése végett. 7- szer. A só ára még most is szerfelett nagy lévén, igyekezzenek Követ urak ennek lejjebb szállítására nézve a több tekintetes Vármegyék s királyi városok követeivel eggyet érteni. 8- szor. A kegyelmes privilégiumoknak az erejét és meddig való kiterjedését a huzamos véle való élés és használás határozván meg és azt a Törvény útján kívül az azzal a szerént élni kívánónak ellenére nem levén senkinek szabattságában változtatni, amennyire ennek a városnak a kegyelmes privilégiumán a vám tarif fájára és a mészárlásbeli jussra nézve éppen ilyen sérelem esett, ezen tárgyra nézve oda utasíttatnak Követ urak, hogy a város részéről országos nehézségnek felvevődvén ez a sérelem, igyekezzenek abban munkások lenni, hogy a város részére adott és a huzamos véle való éléssel is meg erősíttetett kegyes privilégiumoknak a magok erejekben s usus által lelkesített állapotyokban való meghagyattatások eránt törvény hozódjon. Forrás: HBmL, Diaetalia 42/1830. 1832. november 19. Az 1821. évi 8. t. c. áltál kiküldött bizottság Országos Rendszeres Munkájára Debrecen véleménye, összeállította Komlóssy Dániel, Miklóssy Ferenc és Simontiy Dániel tanácsnokok. Nagy Sándor főjegyzőből álló küldöttség, 1832. november 16-án. Jóváhagyva az 1832. november 19-i közgyűlésen. II. A városi törvényszékekről (az országos bizottság javaslatával szemben-.) amennyiben világos törvény nintsen arról, hogy a kerületi táblák által hozott bírói ítéleteknek a végrehajtása a városi fekvő javakból miképpen történjen, erre nézve jónak ítélnénk világos törvény által megállapíttatni azt, hogy minek utána a városi bíróság által hozott ítélet is végrehajtódik, compassus mellett más törvényhatóság a perlekedő feleknek könnyebbségekre s költségeiknek a kevesebbítésére maradjon el a szokásba vett mód, melynél fogva az ítélet végrehajtása alkalmatosságával a compassus mellett általküldendő ítéletnek a közbírája jelen lenni köteles éppen úgy, mint a városi bíróság ítélete, amidőn compassus mellett más törvényhatóságban hajtódik végre. VI. A tárnokszékről. (A javaslattal szemben indítványozzák, hogy:) A királyi városok éppen olyan részei lévén az országnak s a Magyar Koronának, mint a vármegyék, mind ezért, mind pedig azért, hogy á királyi bíróság előtt nemes embereknek is folynak perei, s vitetnek törvényes felvitel útján a Tárnok Szék eleibe, az igazsággal megegyezőnek látjuk, hogy a Tárnok Szék bírái az ország pénztárából vegyék fizetéseket. XIV. articulus. V. Caput. A királyi városokról. (Az idézés díjtételének az eredeti javaslattal szemben módosítását kérik.) III. fejezet, II. articulus. Kiknek van az Ország gyűlésében helyek és szavak? (Az eredeti javaslat a megyéknek 3, a városoknak egy-egy követ küldését indítványozta.) Ez a javallat nagyon sérelmes lehetne a királyi városokra, amennyiben eddig a törvény szerént két követet küldöttek mindenkor az Ország Gyűlésére, most pedig egynek a küldése rendeltetik. Mert a királyi városok nemtsak úgy néződhetnek, mint egy nemes személy, hanem úgy is, mint közönséges törvényhatóság, egy törvényhatóságnak pedig egy ilyen nagy és szintúgy az egész országot, mint magát a várost illető fontos tárgyakban magát egy embert bízni meg, nagyon sérelmes következéseket húzhatna maga