Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

III. FEJEZET. A politikai és igazgatási szervezet - Az önkormányzat állami ellenőrzése

Az 1847. október 13-án megtartott utcai választások során az elektorok, vagyis a minden utcára megállapított keretszám alapján 5-5 személy az alábbi összetételt mutatják:

356 Utca neve Kereskedő Ügyvéd Földműves Nemes Iparos Piac 2 2 1 - Hatvan 11-12 Varga 1-2-2 Csapó 2 1-11 Cegléd 2 1-11 Péterfia 111 2 A megválasztott elektorok közül magán a követválasztáson hozzávetőleg csak 40 százalék jelent meg, ilyen módon a nagytanáccsal együttesen 88 választó jogú személy Komlóssy László főkapitányt és Sápy Sámuel ügyvédet küldte az országgyűlésbe. Mindkettő tagja volt a kisebb városi tanácsnak.

357 Az állami szervekkel való kapcsolatot azonban nemcsak a követek tartották, hanem már a XVIII. század eleje óta szokássá vált, hogy Debrecen önállóan megbízott ún. ágenseket tiszteletdíjasként alkalmazott, akik az adott területen széles körű ismeretséggel rendelkeztek és alkalmasak voltak a legfőbb méltóságot képviselő személyekkel is tárgyalni. Többek között állandóan megtalálható a bécsi vagy udvari ágens, aki a készkiadásokról szabályos számlával számolt el a tanácsnak, de többek között 1833. június 3-án 100 pFt, a pesti ugyancsak 100 pFt honoráriumban részesült, míg alkalmilag megbízott ágensként a perek meggyorsítására, az ítéletek expediálásának sürgetésére Debrecen egy másik ágenst tartott Pesten, 160 pFt tiszteletdíjjal. A nekik kifizetett összegeket „a városnak állandó s eddig is viselt terhei"ként könyvelték el.

358 A bécsi állami képviselő kötelezettségei között olvasható 1836. október 7-én, hogy „a nemes város dolgaira felvigyázó udvari ágens".

359 Ez a megbízás nemcsak hivatalos ügyek kedvező elintézésének befolyásolására, hanem a kereskedelmi ügyletek nyélbeütésére, sőt apróbb feladatok ellátására is kiterjedt.

360 Az utóbbiakra jellemző, hogy amikor az új városi bélyegző elkészült, azt a város Bécsbe küldte vissza az ágensnek azzal, hogy a rosszul vésett főnixmadár körül sugárzó napfényt pótolja és ennek végrehajtására az udvari kancelláriától engedélyt kérjen.

361 Röviden áttekintettük Debrecen várospolitikája irányító szerveinek általános helyzetét, a különböző testületek között feszülő ellentmondások elvi tartalmát, a királyi biztosok ellenőrző tevékenységét. * * * A politikai és igazgatási kérdések országgyűlési tárgyalásának összefoglalásával a változások menetét kívánjuk megvilágítani. Az 1825/1827. évi országgyűlésen olyan folyamat indult meg, amely már az ellentétek felszínre törésének küzdelmeit vetítette előre. Ha az 1832/1836. évi országgyűlés mérlegét a várospolitika szempontjából meg akarjuk vonni, elsősorban a nézetek csiszolódására, az ellentmondások kezdetleges felismerésére és élesedésére gondolunk. Ez annál inkább pozitív eredménynek tekinthető, mert mindenképpen arra mutat, hogy a