Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

I. FEJEZET. Település, városfejlesztés

I. FEJEZET TELEPÜLÉS, VÁROSFEJLESZTÉS Minden város településének megvannak a földrajzi és a történelmi feltételei. A földrajzi adottságok legtöbbször elsődleges szerepet játszanak abban, hogy egy közösség koncentrációja bekövetkezzék, de a termelési, a közlekedési, vízrajzi, úthálózati tényezők alakítása és értékesítése már határozottan az embertől függ. Ezért bármilyen kategorizálás, amely a városi közösségeket kizárólagosan a földrajzi körülmények alapján kívánja meghatározni, és a történelemben az alkotó ember szerepét másodrendűként értékelni, téves, mert figyelmen kívül hagyja magát a döntő termelőerőt. Nyilvánvaló, hogy földrajzi alapon is megrajzolhatók a városi közösségek típusai, és ez az ábrázolás már régen megtörtént. Többek között Cholnoki Jenő különböztette meg a vásárhelyeket, a gazdasági centrumokat, az átkelőhelyeket; ez a besorolás sem mechanikus szemlélet alapján történt, hanem figyelembe vette a történelmi városszerkezet alapvonásait is. Hiszen mindhárom csoportban egyaránt érvényesült a földrajzi adottságok mellett a társadalom városalakító szerepe. Cholnoky Debrecent gazdasági centrumnak tartotta.

1 A fentitől eltérően határozta meg a városok típusait Markos György, elsősorban a mai Magyarország területét vizsgálva. Szerinte kialakultak az igazgatási központok, a forgalmi gócpontok, az ipari városok és a mezővárosok.

2 Felosztása a mai magyarországi helyzetet véve alapul találó, különösen azért, mert az általa felsorolt várostípusok kialakulásában a történelmi tényezőknek valóban nagyobb jelentőségük volt, így meghatározása helyesen ezekre is utal. Feltételezésünk szerint a városi közösségek kialakulásának, változásának hátterében nem egyetlen mozgató okot kell keresnünk, hanem különböző hatások és bonyolult kölcsönhatások szinte együttes érvényesülését. A népesség, az egykori földesúr jogbiztosító tevékenysége, a földterület termelési adottságai, a lakosság termelőtevékenysége, az áruforgalom közlekedési lehetőségei, a nemzetközi kapcsolatok, a városvezetés politikai módszerei egyaránt hatottak annak a települési formának kialakulásánál, amely végső soron maga után vonta a városi szervezet létrejöttét. Debrecen települési magva kialakulásának területe mindmáig ugyanazon a földrajzi helyen volt; a lakosság települési helye bővült ugyan, de maga a városközpont megmaradt, az idők folyamán fokozatosan kiterjedve. A múlt században Fényes Elek állapította meg, hogy „hosszas kerekded alakra van