Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György

derekasan végbemenne, megnyugatná. Az debreczeni tanácshoz pedig fortélyt fogott vala, s azzal kezdé vádolni: Rákóczi fejedelem hadait ők fogadnák, városokban tartanák, táplálnák, pártjokat tartanák, magát is a pártos Rákóczi fejedelmet a törökök közül való minden hirekkel éltetnék, és igy hatalmas császárnak s fényes portájának árulói volnának'. Tőle azért nagy sok becstelenséggel s gyalázattal illettetnek vala; kik noha előtte magokat eléggé hitelre méltó okokkal mentegetnék, de hogy csak azon igyekeznék a kegyetlen hatalmas ember, mentül nagyobb sarczon szabadulhatnának, minden mentségek csak haszontalan vala. Ki a birónak a tizenkét polgártársaival tizenhárom nagy hegyes karókat faragtatott, s azokat akkori biró Dobozi István becsületes jámbor ember háza előtt feltámogattatván, őket arra kényszergetteti vala, kiki abban egyet maga hátán az ő sátorához kihurczolván, húzván vonván örök emlékezetre, mind a tizenhármat maga szemei előtt azokba belevonatni, és sátora előtt feltámogattatni akarná. Mellytül ha megmenekülni akarnának, rajok százezer tallér kész pénzsummát, néhány száz szekér kenyeret, lisztet, árpát, minden élést, sokszámú végposztókat kivan vala. Az tanács és a város lakosi egyéb benne nem lehetne, látván, végre nagy nehezen nyolczvanezer tallérokban, néhány szekér posztóban, mindenféle nagy sok szekér élésekben neki megsarczolni kényszeritettek vala; mellynek nagyobb részét, kinek kinek értékét az lakosok közül hittel kikeresvén, mindjárt meg is fizetnie kellett vala; és ekképen a tanácsnak szabadulást nyerniek. Ügy hogy mindenestül százezer talléroknál többre menne a keresztyén városbeliek sarczok. Leírta: Szalárdi János Siralmas Magyar Krónikája. 494-6. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem szembe fordult a törökkel. A büntető hadjárat során a hajdúvárosokat Szejdi pasa majdnem teljesen elpusztította, Debrecent megsarcolta. M. Gy. 59 Nagykállói Fényes István, Debrecen jegyzője, verses krónikában írta meg a vasvári béke évében városát érintő eseményeket. Művéből kitűnik, milyen megpróbáltatásokat állt ki Debrecen és környéke a látszatbéke idején. 1664. Január Ezer hat száz hatvan negyedik Esztendő mikoron be érkezek, Debreczen Várossá ez helynek Lakossá, magáról gondolkozzék,

3 Dobozi István

b Ur hetedszer viszontag fő Biróvá tétetek, { Városunk igája és Directioja tollúnk rá bizattaték. y Oh Felséges Isten, kitül vagyon minden tisztséges hivatal, Ki mit el végeztél, magadban fel töttél, nem hághat senki által, Adgy erőt Biránknak, hogy mint te nyájadnak dolgait okossággal Boldogu vihesse, s gondgyát viselhesse, légy jelen oltalmaddal. Die 6., jan.