Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György

gyék, a ki lovat vehetne és fegyvert és nem vészen, az olyan szófogadatlanokat erős büntetéssel megbüntessék minden kedvezés nélkül. Mikor pedig az ő felsége zászlaját kiviszik és az ki itthon vagyon az vitézlő rendben s el nem megyén az ő fsége zászlói alatt: hát város kegyelmében maradgyon. 4. Art. A gyalog penig a ki lovat nem vehet hirtelen, az gyalog zászló alá menjen tisztessége elvesztése alatt, mert ha el nem megyén, nem egyébben, hanem város büntetése alatt lészen. 7. Art. Az ispánságrul. Senki az városban szabad ispán nem lehet, hanem csak az magistrátus, ha meghallhattya és vétken kaphattya, ha szintén az külső majorokban lenne is ott is megfoghattya és ha szintén mezőre futamodnék is, a hol érik megfoghassa Capitány uram és hadnagy uram. 10. Art. Az varasnak külső kerítéséről. A kik az varasnak külső kerítése közzül jól tudgyák az ő kerítéseket és az parancsolat szerént meg nem csinálják és szófogadatlanságra vetik magokat, valamint Capitány Uram tanácsával együtt az büntetést kimondgyák, minden kedvezés nélkül a szerint büntessék ugy mint 12 frt-ig. 11. Art. Az eskütt uraimrul. Mikor az Isten Sz. György napot elhozza a mint az előtt a jó végezés volt, ugy mint a fele a tanácsnak megmaradgyon és az fele újobban állatódgyék. 20. Art. Az mesteremberekről. A mester emberek, bármely névvel neveztetvén minden mesterek az ő miveket úgy mivelljék, hogy valakin elérjük és az panasz reája jő, megtudván más böcsületes varasban lakozó céhes emberektől és azon kivül mennek, hát valamint az céh megszokta büntetni a féle mester embereket, hát itt is a szerént megbüntettyük, el sem szenvedgyük. 21. Az piaczi kufárságról akármi légyen az. Senki az városban, ha valami eladó jószágot hoz az piaczra, az mely illendő lészen, hát vásárbiró hire nélkül ki ne kezdhesse, mert valakin elérjük, hát megbüntetjük, ha pedig olyan iczés (?) jószágot hoznának, a ki a piaczot illetné, hát tartozzék az bírónak hirre tenni. Ha penig olyan nyereségre való jókat hoznának, hát 12 óráig ne legyen szabad összeséggel eladni, sőt a ki megvenné is megbüntetjük, ha penig a 12 óra elmúlik szabadon eladhattya annak a ki megveszi. 22. Art. A tizedeseknek hitességekről és fü vigyázásokról. A tizedesek ennek utánna mint az előtt az idvezült atyáink idejében hűtősek voltának, úgy ennek utánna is azok legyenek, megtudván azt, hogy micsoda emberek legyenek tizedükben, jó vigyázásban lévén az tizedes, ha mit esmér tizedében a ki varasának ellene volna, hát tartozzék kapitány uramnak jó idején hirré tenni. 25. Art. Az kerteknek fogásáról. A váras körül pedig a kik kerteket fognak, megne merészeljék cselekedni kapitány és eskütt uraim hire nélkül. 27. Art. Az szántó nyil földekről. Az ház után való nyil földekről a kik volnának, a mely uraimnak vagyon pénzen eladhattya, ha reá szorul, két fel szomszédgyát megkínálván