Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György

Harmadszor, hogy a tanácsnokok száma összesen hatvanhat főben állapíttassék meg, akiket az esküdtbírók a két bíróval együtt a körülmetélés ünnepén megválasztani és betölteni kötelesek legyenek. Negyedszer, hogy mindegyik ügyvéd esküt is köteles tenni; egy-egy jogi bejelentéséért és perbéli válaszért öt dénárt kaphat és fogadhat el azoktól, akiknek perét bíróság elé vitte, amikor az esküdtek és bírák az ügy tárgyalását megkezdték, azok kivételével, akik e tisztség ellátására nem köteleztettek. Ötödször, minthogy a bírói szék elé idézés kapcsán a korábbi joggyakorlat megszűnt, határoztatott, hogy amikor valakit bírói tárgyalásra idéznek, köteles azon megjelenni, de joga van a válaszadás napját és időpontját kitűzetni, hogy előterjesztését a bírói eljárás rendje szerint a bíró urak előtt bemutathassa. Hatodszor, hogy a tanács bármilyen határozata sérthetetlen jogérvényű, és ha valaki ezt megsérteni merészeli, maga a tanács büntesse meg. Hetedszer, hogy a bíró, aki az év folyamán teljesített szolgálatot, az új bírót minden évben a város határán körülvezetni köteles, hogy a határ emlékezete és tiszteletben tartása átszálljon az utódokra, nehogy annak ismerete valamilyen hanyagságból feledésbe menjen. Jelzete: Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debrecen város tanácsülési jegyzőkönyvei 1552. április 24. Pag. 377-378. Kiad. A hatszáz éves Debrecen. 36-37. A fenti városi statútumot 1556. május 19-én a földesúr Enyingi Török János megerősítette és oklevélben újból kiadatta. (H.-B. m. L. Debrecen város diplom. Nr. 449.) A török elől sokan menekültek Debrecenbe a környező falvakból, távolabbi városokból. A tanács a menekültek jogi, vagyonjogi helyzetét szabályozta. Kereszt feltalálása utáni szombaton, a városi tanács azt határozta, hogy valakik a lippai ostrom

3 után ide költöztek és Lippában bezárva nem voltak; azok mindnyájan akár Makóról, akár Csanádról valók legyenek, bérpénzt kötelesek fizetni. Kik a szegedi vereség után költöztek ide, és itt lakó házát vették; azok e városi bíróságnak alája helyezvén; kik pedig pusztán hagyott házba mentek, és van értékük, azok is fizessenek bérpénzt; és ha az elhagyott házak elébbi birtokosai visszatérnek, de vonakodnak megtéríteni az érettök fizetett bérpénzt, az ilyenek hajlékát az új jövevények megtarthatják. » Jelzete: H.-B. m. L. Debrecen város tanácsülési jegyzőkönyvei 1552. év. 384-385. old. Jegyzet: a) Lippát 1551. október 8-án foglalta el a török. A beköltözettek és a város kapcsolatára lásd Bálint Sándor: Szegedi világ Debrecenben. Déri Múzeum Évkönyve 1966-67. (Debrecen, 1968) 215. Ford. B. A. 33 1552. május 7. skk.