Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné
Mindezek arra indították a munkásságot, hogy határozott formában felállítsa azt a követelését, hogy az illetékes szervnek, de elsősorban Főispán úrnak, mint közellátási kormánybiztosnak kötelessége mindent megtenni abban az irányban, hogy ezek az állapotok megszűnjenek. Mert ha ez nem történik meg, a munkásság elkeseredett hangulata következtében senki nem vállalhat felelősséget azért, hogyha a tömegek a saját erejükből akarják megoldani a fenti problémákat. . . (A továbbiakban a beadvány a követeléseket terjeszti elő.) Debrecen, 1946. december 6. Végrehajtó Bizottság nevében: Selyem sk. .titkár Körbélyegző: Szakszervezetek Szövetsége Debrecen. Jelzete-. H.-B. m. L. 501/c. 2. ftsz. Debrecen város főispánja iratai, 9/1947. alapszám. A debreceni Szabad Szakszervezetek beadványa a főispánhoz. M. Z.-né 311 1947. március 19. Az első évek eredményei Bihar megyében Az 1886. évi XXI. tc. 68. §-ában és az 1929. évi XXX. tc. 30. §-ában előírt - az 1946. évi október hó 1. napjától 1947. év február hó 28. napjáig terjedő félévre szóló jelentésemet a következőkben terjesztem elő. Ha visszatekintünk az elmúlt félévre és emlékezetünkbe idézzük az 1944. és 1945. év és az 1946. I. felét, meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt félév a béke, a csendesség és fegyelem jegyében zajlott le Bihar vármegyében. Országos viszonylatban is megállapíthatjuk, hogy Bihar vármegye azok közé a vármegyék közé tartozik, ahol az élet a több éves háború után először terelődött vissza a rendes mederbe. Az elmúlt félévben a vármegye területén gyakoriak voltak a politikai pártok által tartott pártgyűlések és népgyűlések, ezek a gyűlések csendben, rendben, minden zavaró körülmény nélkül folytak le. Jóleső érzéssel kell megállapítani, hogy azok a szomorú emlékek, amelyek 1946. évi július hó 31. napjáig nyomták a lakosság érzületét az infláció miatt, nemcsak, hogy eltűntek, de a forint bevezetése óta az ahhoz fűzött remények nemcsak, hogy valóra váltak, hanem - mondhatjuk - minden képzeletet felülmúltak. Bár tapasztalható volt, hogy ezen a téren voltak kilengések s egyesek tettek kísérletet a forint tekintélyének aláásására, azonban a gazdasági rendőrség s nem utolsó sorban a lakosság fegyelmezettsége és ébersége, minden kísérletet csírájában elfojtott. Józan ésszel gondolkozva, nagyon kevés lehet azoknak a száma, akik még esetleg azon gondolkoznának, hogy még egyszer inflációba vigyék az országot. Ezeket a számot nem tevő üzéreket a jövőben - amenynyiben kísérletet tennének - biztosra vehető, hogy maga a fegyelmezett lakosság el fogja seperni. Elmondhatjuk, hogy a demokráciának a köztársaság kikiáltása után egyik legnagyobb vívmánya pénzünk stabilizálása s a forint bevezetése.