Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

Debrecen volt az, ahol 1918-ban abcugolták meg az utolsó Habsburgot, a harmadik magyar köztársaság előkészítő munkái is: az ideiglenes magyar nemzetgyűlés, az ideiglenes magyar nemzeti kormány és az első nemzeti bizottság megalakulásával tevékeny szerep jutott osztályrészül ennek a városnak, Debrecennek történelmi szerepe van mindhárom magyar köztársaság megteremtésében és úgy érzem, hogy a harmadik magyar köztársaság megmaradásában és továbbfejlesztésében ez a mindig szabad eszméket hirdető város közönsége egyik őrtálló bástyája lesz és ha kell harc árán is megvédeni a magyar demokráciát és ezzel a magyar köztársaságot. A függetlenségi frontba tömörült politikai pártoknak és itt elsősorban gondolok a két munkáspártra, a velük együttérző és dolgozó magyar parasztokra, a haladó értelmiségre és ezeknek az összefogása révén fogjuk tudni megvédeni a magyar Demokráciát. Ezzel kapcsolatban javasolom a tisztelt törvényhatósági bizottságnak, liogy Magyarország Köztársasági elnökét táviratban üdvözöljük. Meg kell emlékeznem még egyrészt a politikai pártok, másrészt az egyesületek, intézmények és katonai hatóságok által rendezett ünnepélyekről s az ezzel kapcsolatos eseményekről, melyek mindegyike a felvilágosodás, a feltörő demokrácia jegyében történt meg. A pártiskolák, szabadegyetem, parasztegyetem, gazdaképzés, közigazgatási tanfolyam mind hozzájárultak ahhoz, hogy nemcsak politikai és gazdasági, hanem kulturális téren is megindíthassuk a munkát. Ennek a kulturális munkának a segítségével kell kitermelni a magyar népből az új demokratikus magyar embertípust, mely tisztában lesz a magyar köztársaságnak és megpróbálja ennek az országnak gazdasági, politikai és kulturális életét - bármilyen nehéz gazdasági körülmények között is vagyunk - fejleszteni és emelni. Jelzete-. H.-B. m. L. Debrecen Város bizottsági közgyűlése. Szabó Kálmán polgármester jelentése. XXI. 502/a. 2. 2/1946. bkgy. sz. M. Z.-né 1946. június 4. Szervezeti változások a Pedagógus Szákszervezetben Jegyzőkönyv Készült a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Püspökladányi Csoportjának Püspökladányban 1946. június hó 4. napján tartott alakuló ülésén . . . (A jkv. felsorolja a jelenlevőket.) Molnár Gusztáv püspökladányi ref. igazgatótanító, szakszervezeti elnök . . . ismerteti, milyen körülmények között alakult meg Budapesten a felszabadulás első napjaiban a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete. Ismertette a Szakszervezet Országos Központjának küzdelmes munkásságának eddigi eredményeit, a közeljövő feladatait. Szükséges, hogy az ország pedagógusai egy táborban sorakozzanak az Országos Vezetőség mögött, hogy régi sérelmeink orvosoltassanak. Ismertette, milyen körülmények között alakult meg 1945. augusztus 4-én csak püspökladányi pedagógusokból a helyi csoport tisztikara. A tisztikar megbízatását ideiglenesnek tekintette s fő feladatának Nádudvar, Kaba, Tetétlen pedagógusainak beszervezését tekintette. A beszervezés megtörtént. . . Bejelenti, hogy a gyűlés során a