Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

sorsú egyetemi hallgatóink számára kollégiumot, s itt ne csak lakásproblémáit oldják meg, hanem a kollégium menzája élelemmel is lássa el őket. Vessünk véget a múltbeli állapotnak, hogy a Tisza Istvánról méltán elnevezett internátusban jórészt csak az uralkodó osztály gyermekei kerülhettek, a munkás, paraszt, dolgozó értelmiségi réteghez tartozó ifjúság pedig az ősi, jelenleg polgári célokra igénybe nem vehető kollégium falai között tengődött. A budapesti kollégiumok elsősorban a Győrffy-kollégium mintájára adjunk végre szabad otthont és lehetőséget szegénysorsú egyetemistáink számára. A Kommunista Párt a Kollégium mielőbbi felállítása érdekében javasolja a Nemzeti Bizottságnak, szólítsa adakozásra az összes politikai pártokat, szakszervezeteket, egyházakat, minden társadalmi szervezetet, bankokat, vállalatokat. A debreceni Nemzeti Bizottság szólítsa fel hasonló áldozatos lépésre a keletmagyarországi Nemzeti Bizottságokon keresztül a vidék városait is. Debrecen népének érdeke egyben érdeke vidékünk lakosságának is, hiszen az Ö gyermekeik ugyancsak a debreceni Tudományos Egyetemre iratkoznak be. A Kommunista Párt javasolja, hogy e célra ezen felül a város bizonyos összeget szavazzon meg, s ezt aí tanítási év alatt havonként folyósítsa. Új, szabad értelmiség nélkül nem mehetünk előre a fejlődés útján. A dolgozó értelmiség, a munkásság és parasztság nagy szövetségesének ügyéről, jövőjéről van szó - nem lehetünk tétlenek. Nem adomány, jótékonykodás, ha segítünk, hiszen a magunk sorsát, népünk, demokráciánk boldogulását visszük előre. Teljesítsük kötelességünket! ..." (A javaslatot a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez terjesztették íel.) Jelzete: H.-B. m. L. XVII. 2/1. ftsz. A debreceni Nemzeti Bizottság 1945. szeptember 17-i ülésének jegyzőkönyve. M. Z.-né 303 1945. október 10. Az utak újjáépítésének megindulása Hajdú megyében A vármegye területén átvonuló állami és törvényhatósági főútvonalak a nagymértékű katonai felvonulások és harcok következtében súlyos rongálódásokat szenvedtek. A nagyobb hidakat a visszavonuló német csapatok legnagyobb részt felrobbantották. Súlyosabb sérüléseket szenvedtek a 4. sz. Budapest-Kolozsvár-Sepsiszentgyörgyi áll. útnak a megyén áthaladó Püspökladány-földesi része, a 33. sz. Füzesabony-máramarosszigeti állami közút, a 320. sz. Debrecen-berettyóújfalui állami út, a Debrecen-egri th. út, a Tiszacsege-egyeki th. út. Az erős forgalom mellett igen megkoptak és kigödrösödtek és helyenként megrongálódtak a 37. sz. Püspökladány-alsóvereckei, 36. sz. Debrecen-uzsoki, 331. sz. Miskolc-debreceni áll. közutak, a 334. sz. Hajdúböszörmény-rakamazi th., továbbá a Földes-Kaba és Nádudvar környéki th. utak. A megye területén a hivatal kezelése alatt levő hidak közül felrobbantottak vagy súlyosan megrongáltak 14 db-ot, a felrobbantott hidak helyén a főútvonalakon az orosz prancsnokság ideiglenes fahidakat készített. Ezeknek kijavítása a mostani nehéz anyagbeszerzés és