Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

bizottság megkeresi annak módját hogy jogainak az igen tisztelt reakciós ideiglenes vezetőséggel szemben is érvényt szerezzen. Jelzete: H.-B. m. L. XVII. 6/a. 15. ftsz. Fúrta község Nemzeti Bizottságának 1945. június 30-i ülésén felvett jegyzőkönyv. Kiadva: Kővágó László: Iratok a felszabadulást követő hónapok szövetkezeti mozgalmának történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1960. évf. 266. lap. A jkvi kivonat dátuma téves, helyesen: jún. 30. M. Z.-né 299 1945. július 4. Az ideiglenes nemzeti kormány 4330/1945. M. E. számú rendelete a magyar közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezéséről 3- § Bihar vármegye székhelye: Berettyóújfalu... 6. § A földrajzi tényezők és a közlekedési nehézségek figyelembevételével a törvényhatóságok között az alábbi területátcsatolások történnek: ... Bihar vármegyéből Békés vármegyébe Geszt, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Nagyszalonta (Űjszalonta), Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr és Zsadány nagyközségek. Bihar vármegyéből Hajdú vármegyébe Álmosd, Bagamér, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kókad, Monostorpályi, Nagyléta, Sáránd és Űjléta nagyközségek. Hajdú vármegyéből Bihar vármegyébe Földes nagyközség. Heves vármegyébe Egyek és Tiszacsege nagyközségek. Szabolcs vármegyéből Hajdú vármegyébe Nyírábrány és Nyírmártonfalva nagyközségek... Budapest, 1945. évi július hó 4-én. Miklós Béla sk. miniszterelnök. Kiadva-. Magyar Közlöny, 1945. július 8. A terület-átcsatolások végrehajtására 1946. január 1-én került sor, módosítással. A végleges területrendezés 1950-ben Hajdú és Bihar megye egyesítésével fejeződött be, amikor újabb területek kerültek megyénkhez Szabolcsból (Polgár, Görbeháza, Új szentmar gita, Üjtikos, Tiszagyulaháza, Nyíracsád, Nyíradony). Gyakorlatilag ekkor kerültek Békés megyéhez azok a községek is, amelyek átcsatolását már 1946-ban tervbe vették. M. Z.-né 300 1945. július 26. A háború okozta épületkárok részleges íelmérése Debrecen egyike az ország azon városainak, amelyeket a háborús események folytán a legsúlyosabb rombolások érték. Az adóhivatal megállapítása szerint Debrecenben 13075 épület volt a bombatámadások megindulása előtt. Megállapítható, a kivizsgálás adatai