Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

Elénk terjesztetett Debrecen város polgárainak, lakóinak és nem polgárjogú lakosainak panasza, hogy azelőtt egyesek a polgárok, a lakosok és mások közül nagyságos Pálóczi Mátyás által Bihar vármegye közgyűlésén a városból kitiltattak és ezért birtokaitokon jobbágyokként vonták meg magukat, most viszont szeretnének városukba visszatérni, parancsoljuk, hogy azokat a megkívánt földbér megfizetése után engedjétek városukba és otthonukba viszszamenni. Jelzete: Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debrecen város diploma gyűjteménye. Nr. 20. Közölte: A hatszáz éves Debrecen. 29-30. Az oklevél valószínűleg egyes debreceni polgárok eddig ismeretlen mozgalmára utal, amely a Dózsa család kihalása után történhetett, amikor több Bihar megyei nagybirtokos szerette volna megnyerni Debrecent. A város végül 1405-ben királyi tulajdonná lett. 23 A Hunyadiak korában a debreceni uradalom jelentősége még a korábbiaknál is nagyobb. A város régi kiváltságainak megerősítésén túl újabb kedvezményeket kap. 1458. március 8. Mi, Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország (címek) királya .. . hálánkat mutatva figyelembe vettük azt a töretlen hűséget és sokféle szolgálatot, mellyel a mi kedvelt híveink, Debrecen városunk körültekintő bírája, esküdtjei, többi polgárai, a teljes városi közösség, korábban dicső emlékezetű atyánk előtt, majd előttünk is kedveltté tették magukat. Különösen is ki kell emelnünk, hogy amikor nem régen Magyarország királyának, a felséges elhunyt Lászlónak, a mi elődünknek fogságában voltunk méltatlanul és való ok nélkül, és tisztelt édesanyánk Erzsébet úrnő ügyünket támogató más rokonainkkal és hűségünkön maradt barátainkkal egyetemben birtokaink jogos tulajdonát védelmezte László királlyal és a vele tartókkal szemben, akik atyai birtokainkat és javadalmainkat akarták eltékozolni, és amikor némelyik alattvalónk elpártolt tőlünk, fent nevezett városunk polgárai s egyetemes közönsége az igaz hűség útjáról letérni soha nem szűntek, sőt jogaink megvédésében gyakran áldoztak erőt és vagyont, sok kárt szenvedtek s elviselték az idők méltánytalanságait. Mindezek miatt, hogy szükség esetén vagyonukkal és személyükkel segítségünkre lehessenek, hogy népességükben növekedve gazdagodjanak, jóakaratunkat azzal is nyilvánítjuk, hogy a nevezett Debrecen városunk érintett polgárait és mindenkoron létező egyetemes közönségét, kegyesen felmentjük és feloldozzuk a városunkban és ugyanazon közönségtől királyi kincstárunkba évenként beadott adó, a „lucrum camerae" fizetésétől. Erre vonatkozóan a mi nevezett királyi adófizetőinket egyenként és összességükben mind a jelenre, mind a jövőre nézve szigorúan utasítjuk és nekik megparancsoljuk — másképpen nem is cselekedhetnek -, hogy a mai naptól kezdve nevezett Debrecen városunk