Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

Ellenben megbízza dr. Bába Miklóst, hogy a Földbérlőszövetkezet megalakítására készítsen elő tervezetet és azt a legközelebbi közgyűlésen, esetleg népgyűlésen ismertesse a közönséggel és amennyiben ő a gazdasági és közszempontjából helyesnek találja és keresztülvihető lesz, a szövetkezeti tagok megszervezését is eszközölje. Ezen határozat a tanács előtt kihirdetett. Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést bezárja. Jelzete: H.-B. m. L. Hosszúpályi Község Nemzeti Bizottságának jegyzőkönyvei XVII. 6/a. 18. ftsz. Kiadva: Kársai Elek—Somlyai Magda: Sorsforduló 1970. Budapest, 242—243. lap. M. Z.-né 1944. december 10. Harc az imperializmus és fasizmus ellen A Bihar megyei baloldali pártok együttes kiáltványa Magyar Testvérek! Katonák! A hitlerista Németország minden emberi érzést megcsúfoló módszerével, a becstelenség legválogatottabb eszközeivel, országunkban élő zsoldosainak segítségével országunkat háborúba kényszerítette. Ehhez a háborúhoz a magyar népnek soha semmi köze nem volt. Ez a háború a belépés első percében már előrevetette nemzetünk pusztulásának árnyékát. Minden józaneszű ember tudta, hogy a háború végzetes lesz számunkra. A német erőszak azonban mindig jobban alkalmazta kényszerítő eszközeit, így a háború szenvedése és súlya mindég jobban nehezedett nemzetünkre. Az ország jobb magyarjai látták ezt és megpróbálták, meg is tették az első lépést, hogy megszabadítsák országunkat a németek erőszakoskodásának következményeitől, de ez sikerre nem vezetett. Európának ez a fenevad csordája, mikor látta, hogy vadállativá vetemült, véres pusztításban nem akarunk részesek lenni, a közönséges bűnözőt is megcsúfoló csellel reánk tört, megszállotta országunkat, a véres kezű Gestapo hóhéraival összefogdostatta magyarjainkat, hatalomra juttatta a butaság és svábvér lázadóit. E perctől kezdve fokozódott a vérhullás és pusztulás. Viruló városaink romokban hevernek. A meggyötört parasztság kétségbeesetten ténfereg a csatatérré vált földeken. Asszonyaik, gyermekeik, leégett házuk üszkös gerendavégein siratják német erőszakkal háborúba hurcolt gyermekeket, testvért és apát. Gyáraink, üzemeink romjai alatt munkások ezrei lelte halálát. Árván maradt családjuk és a halálból megmenekült munkások sok ezres tömegei hajlék nélkül nyög szörnyű sorsának terhe alatt. Testvérek! Magyarok! Világuk pusztulását nyilvánvalóan tudja és látja az egész hitleri Németország. Tudja a szennyes áradat által felszínre dobott vezére is, hogy az orosz hadsereget feltartóztatni nem lehet. Tudják azt is, hogy határaikon belül eléri őket megérdemelt végzetük. Tudják, hogy egy fél világ Összerombolásának bűne lesújt rájuk. Hogy a leszámolás idejét csak napokkal is késleltessék, a hitleri Németországot jellemző aljas elhatározással és elvadult dühével országunkat romokban és vérben akarják itthagyni. Budapestre, világszép fővárosunkra, Dunántúlra, hová a hazug német propagandával félrevezetett sok ezer magyar is menekült, minden nemzeti kincsünkkel együtt kegyetlen sors vár. Ennek a sorsnak előidézésében