Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VI. Az ellenforradalmi rendszer 1919-1944. Összeállította: Ujlaky Zoltán

A főtárgyalás adatai alapján azonban mégis annyi megállapítható, hogy az egyes vádlottak milyen szerepet töltöttek be és mily tevékenységet fejtettek ki a kommunista szervezkedésben. Ami a vádlottaknak a budapesti központi irányító szervezettel való kapcsolatát illeti, kétségtelen az, hogy a vádlottak közül Benkő, Braun, Tóthfalusi, dr. Szilágyi, Horovitz, Kővári, Lipsitz és Gellért szoros összeköttetésben állottak Kulich Gyulával, aki ellen az 1931. III. tc. 1. §-ában ütköző bűncselekmény miatt bűnvádi eljárás van folyamatban. (Az ítélet szövege itt ismerteti Kulich Gyula tevékenységét.) Kiemeli a Kir. Törvényszék azt is, hogy a vádlottak közül Braun, Tóthfalusi, Horovitz, Kővári, Lipsitz és Mittelmann ismeretségben állottak azzal a Fock Jenővel is, akit a debreceni m. kir. honvédtörvényszék az 1940. augusztus 14-én H. b. 159/40. szám alatt hozott ítéletével az 1921. III. tc. 1. §-ba ütköző bűntett miatt jogerősen 3 évi fegyházbüntetésre ítélt. Ez ítélet ténymegállapítása szerint a magyarországi kommunista szervezkedést moszkvai utasítások alapján Párizsból Papp Lajos irányította, a szervezkedés magyarországi vezetője pedig egy ideig Turai József volt s ennek segítőtársa Fock Jenő, ki a jelen ügyben megtartott főtárgyaláson is azt vallotta, hogy ő kommunista meggyőződésű. Az ügyben bizonyítékul használt, a főtárgyaláson felolvasott, a vádlottak által egymás között terjesztett, részben pedig az ifjúsági munkacsoportoknak tartott előadásokon ismertetett... (Felsorolva a terjesztett brosúrák), többek között: Rákosi Mátyás életveszélyben; A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának felhívása; Nyílt levél Leon Blumhoz, írta: André Marty stb. A nyomtatványokat illetően a királyi törvényszék utal azoknak tartalmára, annak megállapításával, hogy azok közül egyesek az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására az ún. proletár társadalmi réteg kizárólagos uralmának forradalmi úton való megvalósítására, tehát erőszakos létesítésére irányuló vágy felkeltésére alkalmas. (A szöveg itt további vallomásokat ismertet.) Ez adatok és a többi vádlottaknak a tényekre vonatkozó nyomozati és főtárgyalási beismerése, továbbá Kulich Gyulának, Fock Jenőnek, Kovács Jánosnak és Tóth Lászlónak főtárgyalási tanúvallomása alapján a Kir. Törvényszék a következő tényállást állapította meg: Az 1939. évi június hónapjában Debrecenben a Szociáldemokrata ún. Munkásotthon helyiségében Braun Sándor, Tóthfalusi Sándor, Horovitz Sándor, Lipsitz Sándor, Mittelmann László és Gellért László megállapodtak abban, hogy az OIB (Országos Ifjúsági Bizottság) utasításához képest megalakítják Debrecenben is az ifjúmunkás csoportokat. Ez elhatározás alapján 1939 augusztusban Tóthfalusi, Horovitz, Kővári, Lipsitz és Gellért Budapestre utaztak annak tanulmányozása céljából, hogy az OIB az ifjúmunkás csoportok szervezésénél, vezetésénél és oktatásánál milyen rendszert követ. Az OIB-nál előadásokat hallgattak és érintkezésbe léptek Kulich Gyulával, aki az OIB-nak titkára volt, s tőle felvilágosításokat és oktatási anyagokat is kaptak. Pestről hazatérve az ifjúmunkások előtt Tóthfalusi a Munkásotthonban előadást tartott arról, hogy Debrecenben is szükséges az ifjúmunkások szervezése s miután a jelenlevők ezt helyeselték, azok neveit összeírták, őket három ifjúmunkás csoportba osztották be, melynek vezetői Tóthfalusi, Gellért és Horovitz vádlottak lettek. Egy csoport 7-8 tagból állott. Gellértnek