Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VI. Az ellenforradalmi rendszer 1919-1944. Összeállította: Ujlaky Zoltán

Abban a reményben, hogy jelen kérelmünk Méltóságodnál meghallgatásra fog találni, maradtunk Méltóságodnak Debrecen, 1930. évi április hó 16-án. Jelzete: H.-B. m. L. IV. B. 1406 b. Debrecen város polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok 13. 627/1930. szám. U. Z. 239 1930. július 22. Illegális kommunista szervezkedés A debreceni kir. törvényszéktől. 1930. B. 3463/30. szám. A Magyar Állam Nevében! A debreceni kir. törvényszék, mint büntető bíróság az állam és társadalom rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett miatt Szabó László és társai ellen. . . Debrecenben, 1930. évi július hó 18., 21. és 22. napjain megtartott nem nyilvános főtárgyalás alapján a vád és a védelem meghallgatása után meghozta a következő ítéletet: I. rendű Szabó László vádlott, aki 1930. évi május hó 5. napjától előzetes letartóztatásban lévén . . . (személyi adatait ismerteti), Debrecenben 1930. év elején a munkanélküliek között a fennálló állami és társadalmi renddel ellentétes kommunista sejt szervezkedést vezetett, „A Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának" és „A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége és Központi Bizottságának" röpiratait és a ,,Conspiratió" című kommunizmust tárgyaló röpiratot osztogatott. A munkanélküliek közül többeket: így Görög Antal, Papp László, Papp Sándor, Soós Mihály, Lakatos Ferenc, Friedmann Dezső és Kiss József debreceni lakosokat kommunista sejtbe szervezni megkísérelte, részükre agitációs iskolát tartott, mely tanfolyamokon példaképül állította Oroszországot, „ahol a munkások mindent elértek, mert nem voltak gyávák" és meggyőzni igyekezett, hogy a munkásságnak egy ál-szociáldemokrata szervezetbe kell tömörülni és hogy a munkásoknak nem kérni, hanem követelni kell, továbbá, hogy a sejtszervezkedést ismerőseik bevonásával fejlesszék anélkül, hogy a neveiket feljegyezzék, mert leleplezés esetén a névsor megtalálásából baj származik. Továbbá Szabó László I. rendű vádlott négyszemközti beszélgetéseiben fent nevezetteket meggyőzni igyekezett arról, hogy a kapitalizmus legázolja a munkásságot, és ezért van rossz dolguk és ha ezen változtatni akarnak, akkor a munkásságnak kell átvenni sorsa irányítását. Figyelmeztette őket arra, hogy az ilyen szervezkedést a rendőrség üldözi, oktatta őket, hogy miképpen kell viselkedniök a rendőrségen a rendőrségi vallatások során és bíztatta őket, hogy nem kell félniök, ha netán