Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
V. A két forradalom 1918-1919. Összeállította: Nagy Gyuláné
Az első világháború idején elszenvedett katonai vereségek és a megváltozott nemzetközi viszonyok következményeképpen az Osztrák-Magyar Monarchia 1918 őszén összeomlott. Budapesten az 1918. október 30-31-én kitört polgári demokratikus forradalom hazánkban is megbuktatta a dualizmus államrendszerét. Ezzel megnyílt a nemzeti függetlenség, a polgári haladás útja. A politikai hatalom a demokratikus polgári erők kezébe került, de annak a munkásosztály is részesévé vált. Az ún. „őszirózsás forradalom" 1918-ban a proletártömegek küzdelmeiben új szakaszt jelentett. Országszerte elemi erővel tört felszínre a népi tömegek háborúellenes, antifeudális és antikapitalista harca. A néptömegek politikai és gazdasági helyzete a feudalizmus maradványainak megszüntetését követelték volna, de a polgári forradalom kormánya ezeket nem tudta, vagy nem is akarta kielégíteni. Ezért az eseményeket a tömegek állandó balratolódása jellemezte. Vidéken a munkásosztály mellett, annak politikai céljait követve egyre inkább előtérbe kerültek a radikális paraszti erők, amelyek már korábban is kifejezésre juttatták háborúellenes magatartásukat. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására egyre inkább megfogalmazódtak a proletároknak azok a követelései, amelyek a hatalom megdöntésére irányultak. Kezdetben felvonulásokban, tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánultak meg, 1918 őszén már ^határozottabb formát öltöttek és cselekvően földfoglalásokban, a reakciós vezetők eltávolításában, a hatalmi szervezetek megváltoztatásának kívánságában jutottak kifejezésre. A Hajdú-Bihar megyei tömegek lelkesedéssel üdvözölték a polgári demokratikus forradalom budapesti győzelmét, mert úgy vélték, hogy ezzel lehetőség nyílt szociális, gazdasági és politikai törekvéseik elérésére. Már 1918. október 31-én nagy tömegek üdvözölték a függetlenséget és a demokrácia diadalát, ünnepelték a Nemzeti Tanácsot, majd november 1-én a baloldali pártok bejelentették a helyi Nemzeti Tanács megalakulását. Ezt követte a megyei Nemzeti Tanács megszervezése. A hatalmat gyakorló Nemzeti Tanács és a kinevezett kormánybiztos főispán (Handler Gyula) azonban a forradalmat befejezettnek tekintette, és a további baloldali megmozdulásokkal nem értett egyet. Vezérelvüknek tekintették a magántulajdon mindenáron való megvédelmezését, emiatt meghagyták az államigazgatás korábbi végrehajtó szervezetét, létrehozták a „polgárőrséget", majd a „nemzetőrséget", amelynek nagyobb részét a polgári tulajdonjog védelmére kötötték le. Ezekkel az erőkkel szembenállottak a frontról hazatért katonák, a föl-