Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

(Szandalék) felé megy és Chegenhez (Csege vagy ha az út kelet felőli pontját vesszük: Cégény) vezet, egészen a földhányás szögletéig, innen jobb felé kanyarodik a patak partjához, azután a domb felé megy tovább, onnan a másik dombhoz, amely Solu

a falunál van, azután a Fygudi

h halom felé fordul és (halad) egészen a Marci dombig, majd a szántóföldön álló körtefa irányába fordulva az előbb említett Bassi halomig vezet (vissza). A teljes (adomány) mennyiségében van tudniillik 104 szolga, 30 lovas, 20 magyar és 10 besenyő, 6 gyapjú- és vászonkészítő, 10 szőlős- és méheskert, 10 ló, 100 marha, 500 juh, 200 disznó. - ... Adom Prouod (Pród) prédiumot minden tartozékával. - ... Kiad.: Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I. (Pest, 1860.) 24-27. Az oklevél 1267. évi átírásban ismert. A tatárjáráskor elpusztult monostor birtokaira, lokalizálására lásd Győríty György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza A-Cs. (Budapest, 1963.) 742., 804-5. Jegyzetek a) Solu falu, eddig nem azonosított település. b) Figud falu, később prédium, a XIV. században is többször szerepel. A Hortobágy Hajdúböszörmény, Balmazújváros felé eső részén keresendő. M. Gy. Ford. Sz. E. 3 A XI. században kialakultak a későbbi adományozás révén idekerült nemzetségek nagybirtokainak alapjai (Hontpázmányok, Gutkeledek). A honfoglaló nemzetségek kisajátított birtokaiból, illetve a várföldekből ugyanebben az időben megindul az egyház jelentős adományokkal való ellátása. 1. Géza a távol fekvő garamszentbenedeki apátságnak adja többek között Ártándot és Szoboszlóvásárát. 1075 . . . Bihar vár határában adtam a Rikachi Artand* nevezetű falut 120 háznéppel, a mellette elterülő szigettel. Ezeknek kötelessége lesz adni évenként 12 ötéves disznót, 12 akó mézet, minden akóban 3 veder illetve ugyanannyi köböl legyen; mind nyáron mind télen állandóan két lóval szolgáljanak az apátnak. - ., .. . (Adom) Továbbá fentiekhez hasonlóan a magyarul Zobozlou Wasar

b-nak nevezett vásároshely jövedelmét Kiad.: Knauz Nándor: A Garam-melletti szentbenedeki apátság. (Budapest, 1890.) 27, 31. Jegyzetek a) A mai Bihar megyei Ártánd másik neve, Rikácsi szláv etnikai csoport ittlétét bizonyítja. b) Szoboszlóvásár a mai Hajdúszoboszló, ez az első okleveles említése. Ártánd jellegzetes X. századi szolgálónépi település. Egyik X-XL századi köznépi temetőjét az 1965-67. évek során tárták fel. Lásd Mesterházy Károly: Beszámoló az 1965. évi biharkeresztes-ártándi ásatásról. A Déri Múzeum Évkönyve 1965. (Debrecen, 1966) 61-66. és Mesterházy Ká