Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán
ja", Hajdúnánás városban pedig a „Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének Helyi Csoportja", amely helyi csoportok mind a Szociáldemokrata Párt kötelékébe tartoznak. Az 1912-ik év folyamán tudomásul vétetett Hajdúböszörmény városában 3 népgyűlés, engedélyeztetett 1 tüntető felvonulás május 1-ső napján, Hajdúnánás városában tudomásul vétetett 2 népgyűlés, Hajdúszoboszlón 1 népgyűlés, Balmazújvároson 5 népgyűlés, Hajdúsámsonban 2 népgyűlés, továbbá Hajdúhadházon 4, Tégláson 1 népgyűlés vétetett tudomásul, 1 pedig betiltatott. Felső Józsán 3, Alsójózsán 3, Földesen 1 népgyűlés vétetett tudomásul. Szocialista sajtótermék jelent meg Hajdúböszörmény városban éspedig „A Föld népéhez" című röpirat, melynek 325 példánya lefoglaltatott. Az elmúlt évben Hajdúböszörmény városában volt 2 ipari sztrájkmozgalom. Az egyik Weinberger S. és Társa cipőgyárában április hó 16-án kezdődött és ápril. hó 27-én egyezséggel végződött, csupán a férfimunkások éspedig 11-en vettek benne részt, követelésük bér javítás volt, amelyet részben meg is kaptak. A másik sztrájk az „Első Hajdúböszörményi Fakoporsógyárban" május hó 2-án kezdődött, oka volt az, hogy a régi árszabályszerződés lejárt, s a gyár vezetősége által felajánlott új árszabályt a munkások elfogadni nem akarták, ezért is 19 famunkás sztrájkba lépett. A békéltetési tárgyalások május hó végéig tartottak, s akkor is eredménytelenül végződtek, mert a gyár vezetősége álláspontjából nem engedett, június hó 1-től kezdve új munkásokat fogadott föl. Mezőgazdasági sztrájk volt Felső-józsa községben, ahol is 80 pár aratómunkás - mivel a búza rossz volt - Hartstein Nándor gazdaságában sztrájkba léptek. 2 % bérjavítást követeltek, azonban csak 1 %-t kaptak meg. A sztrájk 1/2 napig tartott. Mezőgazdasági sztrájk volt továbbá Püspökladány községben, aholis mintegy 15 cséplőgépnek körülbelül 200 munkása béremelést követelve sztrájkba lépett. A sztrájknak indítóoka leginkább az volt, hogy az ottani államvasúti építkezéseknél abban az időben túl magas bért ígértek. A sztrájk egy hét alatt befejeződött, s a munkások tekintélyesebb része 70-80 % béremelést ért el. Debrecen, 1913. II. 11. Jelzete: H.-B. m. L. IV. B. 905/b. 143. Hajdú vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok ad 257/1913. sz. U. Z. 164 1914. augusztus 21. A világháború kezdetén A debreceni rendőr-főkapitány jelentése a főispánhoz a gazdasági és politikai helyzetről Az évek óta reánk nehezedő súlyos gazdasági válság a vállalkozási kedvet erősen csökkentette, minek következtében a munkaalkalmak megkevesbedtek és a munkanélküli munkások száma igen nagy mértékben növekedett.