Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

1913. február 8. A debreceni rendőrkapitány jelentése a polgármesternek az 1912. évi szociális mozgalmakról Nagyságos Polgármester Úr! Hivatkozással a 132/1931. sz. eln. rendeletre, van szerencsém az 1912. év folyamán városunkban észlelt munkásmozgalmakról jelentésemet az alábbiakban megtenni: Általában az egész év folyamán a munkások igen mozgalmas intenzív életet éltek. A helybeli szociáldemokrata munkások alaposan rácáfolnak arra a meglehetősen elterjedt felfogásra, hogy szociáldemokrata párt csak Budapesten van, mert a munkások törvényhatóságunk területén is oly eleven és öntudatos életet éltek, hogy akarva-nem akarva róluk feltétlenül tudomást kellett szerezni. Sőt egy időben, midőn a május 23-án történt zavargásokból kifolyólag a szociáldemokrata párt működését Budapesten erősebb korlátok közé szorították, a szociáldemokrata párt politikai felfogásának kifejezésre juttatója éppen a helybeli szociáldemokrata párt volt. Az 1912. év igen nehéz gazdasági év volt, s ennek dacára a szervezeti élet határozott nagy fejlődést mutat, amely a párt eleven munkájának legfényesebb bizonyítéka. A városunkban levő szervezett munkások csaknem kivétel nélkül a magyarországi szociáldemokrata párthoz tartoznak. E párton kívül még a kat. népszövetségnek (keresztény szocialista párt) is vannak tagjai, e pártnak azonban jelentősége csekély s a párthoz inkább csak a katolikus vallású egyének tartoznak. Jelentékenyebb számban e párthoz tartozók Balmazújvároson voltak, de az elmúlt évben legnagyobb részt ezek is az országos szociáldemokrata pártba olvadtak be. A katolikus népszövetség múlt évi szociálisztikus irányú mozgalma teljesen jelentéktelen, a párt egész ténykedése abban merült ki, hogy tagjainak csütörtökön délutánonként előadásokat tartott a párt vezetősége, országos lapjuk az Alkotmány és az Igaz Szó. A szociáldemokrata munkások szakszervezetbe tagolódnak a párt keretén belül. Az elmúlt évben szakszervezetük volt: a fémmunkásoknak 452 taggal; az építőmunkásoknak 421 taggal; a vas- és fémmunkásoknak 447 taggal; az ácsmunkásoknak 110 taggal; a nyomdászmunkásoknak 125 taggal; a sütőmunkásoknak 92 taggal; a czipészcsizmadia munkásoknak 70 taggal; a szabómunkásoknak 50 taggal; a földmunkásoknak 164 taggal; a könyvkötő munkásoknak 70 taggal; a kémény seprőmunkásoknak 12 taggal; a fodrászmunkásoknak 30 taggal; a famunkásokna 286 taggal. E szakszervezeteken kívül az 1912. évben szerveztettek illetve alakultak a következő új szakmák: kereskedelmi alkalmazottak 182 taggal; festőmunkások 107 taggal; húsipari munkások 92 taggal; trafikos munkások 12 taggal; molnár munkások 90 taggal. Ugyancsak az 1912. évben szerveztettek a kisipari, kovács és kerékgyártó munkások, előbbiek a vas- és fémmunkások, utóbbiak pedig a faipari munkások közé, a kárpitosok és faipari munkások, lakatos és patkógyári munkások a vas- és fémmunkások közé. Az összes szakmák száma 1912-ben 18 volt.