Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

1912. február 19. A rendőrkapitány jelentése a polgármesternek az 1911. évi munkásmozgalmakról A szociálisztikus munkásmozgalom városunkban a múlt évben külö­nösen július hónaptól kezd nagyobb hullámokat vetni. Ekkor u. i. a deb­receni szociáldemokrata párt Lefkovics Vilmos személyében új titkárt kapott, aki nagy ügybuzgósággal, hozzáértéssel és kitartással igyekszik újjászer­vezni a pártot. Folytonos agitációjával és munkásságával a munkásokba sikerült a szociálisztikus mozgalmak és eszméik iránt ismét nagyobb érdek­lődést kelteni és sikerül több rétegét a munkásoknak - hajdúsámsoni föld­munkások - bevinni a szervezetbe, akik az előtt szervezetlenek voltak; ál­talában a munkások nagyobb tömege vonatik be a szakszervezetbe és a pártban eleven, lüktető életet sikerült teremteni az addig lanyha nemtörő­dömség helyett. A városunkban levő szervezett munkások majdnem kivétel nélkül a magyarországi szociáldemokrata párthoz tartoznak. (Beszél a Kat. Népszö­vetségről, amely Balmazújvároson ér el sikereket.) A szocialisták ellen az elmúlt évben csupán egyetlen egy ízben szabatott ki büntetés. Lefkovics Vilmos (nemesviti születésű, 25 éves, nőtlen, vagyon­talan, izr. vallású tanárjelölt) párttitkár bűntettetett meg ugyanis a helybeli kir. Törvényszék álal királysértés vétsége miatt egy napi fogházra átváltoz­tatható 100 kor. pénzbüntetéssel és 1 évi hivatalvesztéssel. Szocialista mun­kás városunk területéről az elmúlt évben nem utasíttatott ki. A szociáldemokrata párt tagjai keretén belől szakszervezetekbe tago­lódnak, éspedig szakszervezetei vannak az építő, fa, vas és fém, könyvkötő, sütő, ács, szabó, cipész, fodrász, föld, könyvnyomdász, kéményseprő és ke­fegyári munkásoknak. Szocialista egylet az elmúlt évben sem fel nem függesztetett, sem pedig fel nem oszlattatott. A munkások szabályszerűen bejelentettek 24 nyilvános népgyűlést, amelyek mind tudomásul vétettek. Népgyűlés egy sem tiltatott be. Ezen­kívül tartatott 5 nyilvános felvonulás, 79 szakmagyűlés, 102 szakszervezeti értekezlet, 25 tudományos előadás. Mezőgazdasági sztrájk nem volt egy sem. Ipari sztrájk volt 6, éspedig a famunkásoknak már az 1910. évben kezdődő sztrájkja csak az elmúlt évben nyert befejezést, továbbá beszüntették a munkát a szabómunkások 1911. évi március hó 23-tól április 10-ig, a városi téglagyár munkásai jú­lius 2-től július 5-ig, Tóth István téglagyárának munkásai július 26-tól augusztus hó 3-ig, a kéményseprő munkások első ízben október hó 29-től november l-ig, másodízben december 4-től december hó 6-ig. A sztrájk okai, kivéve a kéményseprőmunkások második sztrájkját, minden ízben munkabér emelés volt. A kéményseprő segédek másodízben azért szüntették be a munkát, mert a két segédet a munkaadó mesterek az előbbi sztrájkból kifolyólag el­bocsátottak. A munkabeszüntetések minden esetben higgadtan és rendza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom