Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

1904. április 28. A sztrájkoló debreceni munkások győzelme A debreceni általános sztrájk a munkásság hatalmas győzelmével ért véget, amint ezt legutóbbi számunkban röviden jeleztük. Arra a hírre, hogy a kefegyári munkások sztrájktanyáját a főkapitány csendőrökkel szétverette, toloncoltatni akart, s hogy a gyűléseket és a felvonulásokat a polgármester betiltotta, Debrecen minden munkása abbahagyta a munkát, általános sztrájkba lépett, követelvén a gyülekezési szabadság elismerését s a főkapitány elcsapatását. 20-án reggel már nem a műhelyekbe ment Debrecen munkásnépe, hanem az Olajütőbe, a sztrájktanyára. Aznap 12.000 volt a sztrájkolok száma. Másnap az összes, a legszervezetlenebb munkások is csatlakoztak a sztrájkhoz és szombaton már megtört a hatóság ellenkezése, a polgármester megengedte a tüntető körmenetet s magához hivatta a vezetőséget, 20.000 főre tehető a körmenetben résztvettek száma. Mialatt a körmenet az utcákon hömpölygött forradalmi dalt énekelve, az alatt tette a sáppadt polgármester a munkások 32-es bizottságának a következő kijelentést: „A gyülekezési szabadságot s a sztrájkjogot teljes egészében elismerem, sajnálatomat fejezem ki a történtek miatt; ezentúl mindig a törvény keretein belül fogom magam tartani, amennyiben azok a munkások jogait előírják." S könyörgött nekik, hogy vegyék fel a munkát; (A főkapitány lemondott állásáról.) Vasárnap reggel hirdették ki az Olajütőben az összegyűlt rengeteg néptömeg előtt, hogy az általános sztrájk megszűnt s értékes gyümölcsöket termett. A toloncolás, gyűlés és körmenet betiltási rendelet visszavonva, miről dr. Kovács József polgármester vállalt szavatosságot, a vérszopó főkapitány (Végh Gyula) összetörve s elkergetve. Hihetetlen az a lelkesedés, amivel ezt a munkásság fogadta. Egész napon együttmaradtak s ebben a testvéries együttlétben örvendeztek a munkásság diadalának. Hétfőn újra munkába állt mindenki. Tovább sztrájkol a kefegyár 870 munkása s a Dohánygyár és Mechanikai kötszövőgyár 3.000 munkása. Örökké dicsőségére fog válni Debrecen munkásságának ez a hatalmas győzelem. A képviselőházat egyszerűen becsukatják, a képviselőket inzultálják, a polgári szabadság legelemibb biztosítékait is lábbal tiporja Tisza, elsöpör mindent az útjából s íme, egy tömegmunkás a mi leghatalmasabb fegyverünkkel mindent elsöpör, ami az útjában van akkor, amikor a szurony uralkodik az országban. Szinte érezzük azt a lélekemelő hatást, amit ez a fenséges győzelem az egész ország munkálkodó népére gyakorolt, s büszkén, öntudatosan, nagy bizalommal nézünk a mozgalom fejlődése elé, amely a hősies győzelem ily példáit szolgáltatja. Népszava, 1904. április 28. Tőke és munka rovat. Kiadva: MMTVD III., II. 215-216. lap. U. Z.