Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

Ha e' kérelmünk a' Nemes Tanács előtt óhajtott sikert nyerne, hogy a' városnak terhére ne legyönk föl Ígérjük magunkat a kivánt mennyiség SZOT kott bérérti kivágására, mit a fa váltság árból kivánnánk ki engedni, 's a kész fánn sors és illetőség szerint azután osztozván. Alázatosa 's tisztelettel elő terjesztett e' kérelmünk után kellő sikert óhajtva, magunkat a' nemes városi tisztelt Tanács kegyeibe ajánlottak vagyunk a tisztelt Tanácsnak alázatos szolgái a ./. alatt ide mellékelt levélben följegyzett társak. Aszalós János Lakatos György Kováts János Szolnaki Ferencz Lentsés Gábor S Szabó Sándor Bodnár István Bodnár Bálint Kati Sándor Nagy András Szabó Bálint Bertalan Gábor Fazokas István Fazokas Mihály Elek Gábor Cseke Gábor Nagy Gábor Kerékj ártó András Farkas János Imre János Síje Péter Orvas Kis Bálint G. Balog Jósef Badits Sándor Jeneji István Szabó András Főrdár Mihály Tóth Mihály Jelzete: H.-B. m. L. Hajdúböszörmény város közgy. iratai. V. B. 41 ¡b. 1. 1849. márc. 17, B. A. 134 1849. április 14. Debrecen A Függetlenségi Nyilatkozat Mondassék ki a nemzet nevében határozatilag: 1- ször, Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden országokkal, részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilvánittatik, és ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak, és épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2- szor: A Habsburg-Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nem különben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek és Horvátországnak Magyarországtóli elszakitását s az ország önálló státuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, s e végett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott; saját kezével szaggatván szét úgy a pragmática sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, melly kétoldalú kötések alapján közötte és Magyarország és tartományai között fennállott: - ezen hitszegő Habsburg-Lotharingiai ház Magyarország, a vele egyesült Erdély s hozzá tartozó minden országok, részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, és az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilvánittatik. 3- szor. Midőn a magyar nemzet elidegeníthetetlen természetes jogánál fogva az európai státuscsaládba önálló és független szabad státusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy minden más státusok irányában - ha