Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

képzett tanitó vagy kisdedóvó, és több több fogadott dajkák gondviselése alatt, reggeltől estig a szükséges eledellel ellátva tartatnak és nemcsak min­den külső veszedelemtől szorgalommal megőriztetnek, hanem részint a test erejét kifejtő játékokban és mozgásokban gyakoroltatnak, részint pedig az erkölcsiség főbb törvényeire oktattatnak. A kisdedóvó Intézeteknek tehát két czéljok van: egyik az odajáróknak a szülési háznál rajtok könnyen történhető külső sérülésektőli megoltal­mazása, összekötve a testi erők czélszerü kifejtésével; másik pedig az er­kölcsi nevelés és oktatás . . . (A szöveg további része ecseteli az óvoda fel­állításának fontosságát és adakozásra szólítja a cél érdekében Debrecen lakosságát. 1 ) Jelzete: H.-B. m. L. IV. A, 1011/a. 111 ftsz. Debrecen város tanácsülési jegyzőkönyve. Kiadva: A hatszáz éves Debrecen, 1961. Debr. Szerk. Komoróczy György, 333-334. lap. 1. Debrecen tanácsának előterjesztése. M. Z.-né 124 1843. június 28. A városi gazdálkodás szerkezeti megváltozása A gazdasági ülés előadta a városi tanácsnak, hogy a külső legelőkön, s különösen a Hortobágy mellékén, s külön-külön sem mind egy fajú ser­tésnyájaknak száma, hovatovább mind inkább szaporodik. Ezen nemes városi tek. elöljáróság a sertésnyájak számának az előtteni szorosabb korlátjait azon méltó tekintetnélfogva tágitván hogy a jelenleg országszerte, különösen pedig ezen nemesváros kebelében virágzásnak in­dult sertéstenyésztés és kereskedés az ugyanazon fajú sertéseknek külön­külön nyájakban tarthatásánál fogva való nemesitése által minél inkább emeltessék, - anélkül hogy ezáltal a célirányos rendtartást zavaró és köz­felügyeletet nehezitő sok külön pásztorokat is feltételező számos apróbb­nagyobb nyájakra oszlás határozatlanul s minden korlát nélkül megenged­tetik és kimondottan volna. Innen, hogy a külön sertésnyáj tartásbeli határtalan szabadság arra ne fajuljon, hogy etykor majd minden egy-két gazda bármely kevés számú sertésekből külön nyájat állitván, ezáltal mind az egymáshoz közel legelő több nyájaknak, kivált rétes helyeken öszvezavarodása s a már eddig is ta­pasztalt gyakoribb tolvajságoknak lábrakapása és a nagyszámú mindenün­nen bekerült pásztorok közötti versengése és veszekedések következzenek. A gazdasági ülés a sertéstenyésztésnek nemesitését és virágoztatását szem előtt tartva úgy vélekedik, hogy a különfaju sertések még pontosab­ban, mint eddig tovább is külön nyájakban tartódván és a nyájak száma mindaddig, mig azokat más lábas jószágokkal együtt a legelőt birják, meg nem határoztatván, aziránt szorosan megtartandó rendszabályt felállítani szükséges és célirányos lenne, hogy 500 darab sertéseknél kevesebb számú nyájakat tartani nem lehetvén, az apróbb nyájak ugyanazon fajú nagyob­bakba által verettetnének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom