Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

tam, hogy egynéhány forint adósságomat le fizessem, de szombat lévén, még a Templomból ki nem jött, fel venni nem akarta, én is arra az időre Dersi Antal Urnái, hogy dolgom végeztem, szándékoztam, melyet halván, kért, hogy oda ne mennék, mint most is beteges, mert ötet is ugy tsalta által Dersi Antal Ür és Papszász György Ür meg is verte, a' ki most is ott van, de én gondolván, hogy egy volt megye Tisztje betsülletes Úri Házához, kinek nem is vétettem, megyek, el mentem, de tsak hamar meg tuttam, hogy Haramia Barlangba érkeztem, a holott is Nemes Papszász György Urat bent a szobában Antalnéval találtam egy félig borral töltött poharakkal, 's Butellákkal meg rakott asztallal, a két Dersi Urak 'pedig a Szürün Lentsét mérettek, de tsak hamar bé érkezvén, engem le ülléssel kináltak, melyet el is fogattam, dolgom végezni akarván, a Levelet fel olvastam, 's kinyilatkoztattam, hogyha ezen írást subscribálni (aláírni) fogja, úgy elállók a' földtől, de különben nem, melyet halván az Öreg Dersi nekem ugrik. Torkomat meg markolja fél kézvei, féllel pedig a' Fejemet öklözi, és mint öreg embert, tsak szépen kértem, hogy ne bántson, mert őtőle nem azt érdemlem én, tudja mennyi javammal élt Tavasz olta minden nap, erre meg szégyelvén magát, hogy szeme közé se nézhessek, inkább szaladt, mint ment, én is vélle menni akartam de Dersi Antal előttem az ajtót belőlről bé zárta. Papszász Űr egy vas buzogányt a' Kezébe forgatván, meg álj! baszom az Istened, még el nem végeztem vélled a' dolgomat, főbe üt, de az ütés tsekéj volt, mivel kezét meg ragadtam; akkor Dersi Antal Feleségestől Hajamba ragadt, le akarván húzni, kivált a' Felesége, talán szemem akarta ki ásni, mert tsak ahoz kapdosott, de mivel véllem hárman sem birtak, tselédjeit bekiáltotta, hogy véllek ki fogasson, hogy pedig segitséget se kiálthassak, parantsolta, hogy számat dugják bé, de a' kik ezen Parantsolatnak nem engedelmeskedtek, ha nem valamelyik az ajtót ki nyitotta, hogy ki ugorhassam; én hát az alkalmatosságon kapván, Papszász Györggyel, kit is még akkor is fogva tartottam, ki szaladtam, 's udvaron töllem el taszitván, menekedhettem ki Haramiák Karmaik közül, de egy apró fürtös új Gubámat a nyakamból ki téptek egy új sidós (bolyhos) selyem kalapomat el vettek. Ruhámat rollam le szaggatták, sőt a' mint az édes anyám Házához mentem, tsak akkor vettem észre, hogy két ött forintos Bankotskámat egy ezüst húszasommal együtt a' zsebemből ki rablottak, ezen életemre, 's szemem világára törekvő Uri Haramiák, kik már mind a' hárman példáját attak Rablásoknak, Vérengzéseknek, és Verekedéseknek, s' hogy kezek által még valakinek élete nem fogyott, tsak a' Különös Isteni Gondviselésnek lehet tulajdonitani, de mivel maga külön egyik, egyik nem boldogul, már most hárman állottak együvé, hogy könnyebben bánhassanak egyes személyekkel, noha az előtt a' legnagyobb ellenségeskedéssel viseltettek egymás iránt. Jelzete: H.-B. m. L. Bihar vm. Tiszti perek. IV. A. 6/f. 33. ad. 884/LXII. . B. A. 120 1839. június 19. A céhjogok erőszakos védelme Büntető eljárás debreceni kőműves legények ellen, kontárkodás miatt Bodnár Péter, Bana Mihály, Szathmári János, "Lázár Simon Kádár Ferentz Kőmives Legények és Tartzali József Ats Legény Alperesek.