Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

nehezebb és a gazdagodást tsendesebben eszközlő életmód a szántás vetés, baromtartás mellett kelletett nékie eleitől fogva maradni. - Ezzel az élet­módjával járván az, hogy az esztendőnek tsak bizonyos részébe láthasson inkább pénzt, az azt folytató adófizető, mikor t. i. termését betakarítván abból a maga egyébb szükségei pótolására is pénzt tsinálhat, tehát adaját is inkább tsak ebben az időben lehet az ő szorongatása, sőtt meg is rontása nélkül tőlle exigálni... (Tanácsi állásfoglalás.) jelzete-. H.-B. m. L. IV-. A. 1011/a. 98. Debrecen város rendtartási jegyzőkönyve, 1829. dec. 5. (562-563. old.) M. Z.-né 116 1831. május 11. A reformkori baloldal eszméinek visszhangja Debrecenben ,,Melly édes nevezet legyen a Polgári szabadság Szent volt a mindig s bennünk természeti ösztön; Mégis ez a fő jónk gyászos békókba sóvárog. Illy nagy szálka van a tudós Európa szemébe. Oh, e nem mehet igy! Paris zúgási sokakban Felbuzditották nemesebb tettekre az elmét S vér-patakok nevelik már most a Visztula árját. Nemzetem ébredj fel! Sullyos teher nyomja Hazádat; S Varsó példáján Béts jármát vesd ki nyakadból. Bátran, mert ha magát elszánó bajnoki szived Vér pályája felé bosszút szomjazva közelget, Öszve rogy akkor Béts gőgös Thrónusa Ferentzel." (Röplapon terjesztett egykorú vers.) Kiadva: Kiss Sándor: A debreceni református Kollégium és diákjai az 1848-49-es szabad­ságharcban. Déri Múzeum Évkönyve 1960/61. évf. 1962. Debrecen, 53. lap. M. Z.-né 117 1834. augusztus 20. Földesurak kegyetlenkedése Vonya János vértesi lakos megkínoztatása Hivatali szolgálatomnak ajánlása mellett! Megyebeli Tiszti Fő Ügyvéd Nemes Budaházy Antal Úr hivatali kö­telessége szerént az igazság és Törvény kiszolgáltatása végett felfedezi: mi­képpen kivül titulált Uraságod Vértesi lakos Vonya Jánost mint a mult Esz­tendőben volt gazdáját midőn az Esztendő kitekével tovább szolgálatba ma­radni nem kivánt, azon szin alatt mintha a mult ősszel Uraságod Udvará­ról elveszett két ökrök az ő gondatlansága miatt vesztek volna el, maga há­zához rendelvén, ottan lánczot vetvén a' nyakába a' két hüvelykét öszve

Next

/
Oldalképek
Tartalom