Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

Pusztában lévő, ugyan úgy nevezett Csifi Csapszékben, a reája adrepartiált (bízott), Eő Felsége számára s., szolgálattyára meg kívántató Rekrutának (újonc) annak módja Szerént való meg fogadására, ki ment vala; ugyan oda azon időben Olasz Balázs is ki ment, és az meg nevezett Helyiség Verbunkja közzé, mint azon dologban, nem szükséges, de zene-bonát indítani kivánó személj magát köziben avatta; a holott is elsőben az Instansal (jelentés tevő), szóbul öszve kapván, azt Törvénytelenül megkínozta . . . Kovács István 40 éves darvasi lakos tanú vallomásából: Mint hogy a Tanú maga is kint jelen volt a' Csifi Pusztán lévő Csapszékben, látta 's tudja, hogy a' verekedés ottan esett, azokból ugyan is azon üdőben az Darvasi Verbung (toborzó) is ottan volt Csifen verbuválni, kik közzé Ns. Olasz Balázs is közzéjek elegyítette magát ámbár eötet sem az Helység, sem az Verbunkosok arra nem kénszeritették, 's midőn az Csapszék előtt az Verbunk mulatna, és szokás szerént tánczolna, a' meg veretett Pajgp Mihály tréfából Olasz Balással, mint nem Conductus (vezető) Verbunkossal kezet csapott Katonaság fejében; mellyet Papp Mihálynak felesége észre vévén oda ment és az Verbunkot kérte, hogy az férjével ne kötözködjenek, ha nem eresszék ell, 's majd meg adja az válcságát, egyszersmind a Tanú Látván hogy abból rossz következne mondotta Papp Mihály a' Tanúnak azon kérésére ell is indult haza felé Feleségével edgyütt, de meg láttván eőtet menni haza felé az Verbunk mellé rendelt kétt Eskütt emberek, vissza vitették; és akkor osztán mondotta Papp Mihály Olasz Balázsnak, tudom én Balázs mi okon kötölözködöl te én velem. T. i. hogy én tégedet Csuha Pálnéval mint gyanús asszonnyal találtalak egy üdőben, mely szavára Olasz Balázs nékie ugrott, az hajában ragadván a földhöz vágta és ottan hajánál fogva hurczolta . . . Jelzete: H.-B. m. L. Bihar vm. Inquisitiones. IV. A. 6'b. 1. No. 101-136. Váradolaszi. 1793. ápr. 11. B. A. 92 1793. június 23. Debrecen városképe Towson Róbert egykorú leírása „Debrecen ugyan városnak neveztetik és városi jogokkal is fel van ruházva, azonban falunak tekintendő, ennélfogva talán a legnagyobb falu egész Európában. Ha pedig városnak tekintjük, akkor a legutolsók közé kell számítanunk, jóllehet lakosai nem a legszegényebbek, a városkapukat pedig tüske- és szederbokor borítja. A házak csekély kivétellel földszintesek, náddal födöttek és tűzfallal fordulnak az utcára. A utcákon kövezetnek híre sincs, csupán a legélénkebbeken vannak lerakva gerendák a gyalogjárók számára. A lakosság túlnyomó része református, ezeknek életmódja, sötét ruházata és a tartózkodásom alatt szűnni nem akaró borongó időjárás együttvéve igen rideg benyomást keltettek. E vallásfelekezetnek itt van a kollégiuma. Az épület szabálytalan, ódon, roskatag, nagyon hasonlít a mi szegényházainkhoz. A tanulók száma igen nagy: a bennlakók, vagyis a tó; gátusok 400-an vannak. Ezek közül 8-an laknak egy-egy kis szobában.