Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András
szer, és magoknak dolgoztatnak véllek, úgy a hajdúk is magoknak dolgoztatnak. (Ha valaki panszkodik, megbotozzák.) Most már Grajczár fő biró ajándékkal megint bé szerezte magát a praefectus által fő birónak, és azzal a gyilkos hajdúval jár már most is executióra, (végrehajtás) és kinozza az embereket, ki is az inquisitiótul fogva eddig meg vert nyolcz embereket, és vélle a fő biró egy Hirszésti Marnye Luka nevű, mint egy nyolczvan esztendős öreg embert a gerendába fel kötötte két lábával, és ruháit le vonván rólla, mezítelen verte korbáccsal, ismét mintegy száz esztendős görbe aszszonyt, ezt is mezítelenen verte és tánczolni hajtotta őket féltekben, ki is az adóját már akkor meg atta volt. (Bél vidékén és a járásban a főbíró a püspökségnek hajtja a dézsmát.) Azonkívül ami szolgálatot illeti: ennek előtte mintegy kilencz esztendőkkel, üveg hutát kezdett csináltatni a Püspökség vélek, és hozzájok menvén a praefectus, mondotta nékiek, fogadgyatok szót és csinállyatok fel az üveg hutát, a mint parancsoljuk, ha féljetek, mert abból jó fizetésiek fog járni, mivel minden munkálatokat körülette pénzzel meg fogjuk fizetni. (A panasznak nem sok foganatja volt, mert a hatóság a püspökséggel szemben meghajolt.) Mert most is nem hogy szángyatok szót és csinállyatok fel az üveg hutát, a mint parancsoljuk, ne féljőni 's Felsiges királynénkat instálni, (kérni) azokat is tömlöczre hányták, és mi el jővén is tömlöczben hagytuk, igy ismét minket küldött a vidék, kik is igen kevés kölcséggel és elég félelemmel jöttünk, mert ki mondotta nálunk praefectus urunk; hogy valaki el fogna jőni, és haza menvén minden jószága nélkül ki hajtya a Püspök birodalmából. Kik is mi mostan várjuk óhajtó szívvel Felséges Koronás Királyné Asszonyunknak Isten után irgalmasságát hozzánk, hogy bocsásson minket mentül hamarább jó válasszal haza felé, és adgya ki itten mi nékünk, mivel tartozzunk M. Püspök ö Exellentiájának, hogy tovább tovább ne kellyen futnunk, fáradnunk ezen dolog eránt, mert szegények lévén kölcséggel nem birunk, hogy nyughassunk mi is, mind mások Felséges Koronás Királyné Asszonyunknak szárnyai alatt jobb örömmel, és kérhessük Istentől ez Felséges Asszonyunknak boldog életét és szerencséssen való országlását szüntelen. Maradván Felsiges Koronás Királlyné Asszonyunknak méltatlan alázatos szegény jobbágyi Belényes, Vaskóh és Bél vidéki lakosok közönségesen. Jelzete: OL. Helytartótanácsi lt. Dep. Urb. 1750. Kiadva: H. Balázs Éva: Jobbágylevelek. Bp. 1951. 188-201. lap. B. A. 77 1765. október 1. Német telepesek Bihar vármegyében. A Szent Jób-i apátság birtokainak újratelepítése Minekutánna a' Fő Tisztelendő Szent Jóbi Apáturaság meg gondolván hűségeket 's tisztességes életeket a' Sz. Jóbi Lakosoknak, a' Római Sz. Ekklésiának öregbítése aránt való indulatból Such Péter által Német országba Levelet küldött volna, mely által a' munkás Német Nemzetet ezen termékeny Magyar Országra baráttságoson hivta; melynek ereje által a' maga