Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
1- 389 -cU/ Tagos itási iratok A mezőgazdasági ingatlanok tagositása már az 1832/36-os, majd az 1840-es országgyűlést is foglalkoztatta. A XIX. század végére a kis és középparaszti birtokok szétszórtsága a termelést komoly mértékben hátráltatta. Igen élesen mutat rá erre Hajdúhadház földtulajdonosainsk 1887-ben a törvényszékhez intézett beadványa, amelyben az arányosítás és tagosítás elrendelését kérték* "Hajdúhadház városában az arányosítás és tagosítás mai napig behozva nem volt. Bnnek_'káros_következméngeként általánosan és régóta észleljük a gazdasági_viazonyok súlyosbodását, a birtokos lakosság elszegényedését... Egy 10-15 holdas kisgazda birtoka is nem ritkán 13-20 parcellában a határ különböző részein fekszik... A helyzet súlyosbodása ... különösen a mai termés a adó bő világiban rohamosan haladván előre, az idő megérlelte nálunk az eszmétt hogy az arányosítást és tagosítást városunk határán behozzuk".^ Ugyanilyen okok késztették már 1873-ban Mikepércs, 1884-ben Hajdúböszörmény és 1885-ben Hajdúnánás birtokos lakosságát a tagosítás elrendeltetéséré. 1873-től kezdve a törvényszék területéhez tartozó 21 községben végzett tagosítás iratait őrzi a Levéltár.^ Bár az iratok hiányosak, azonban a legtöbben megtalálhatók a tulajdonosokról és ingatlanuk nagyságáról készített kimutatások, a tagositási eljárás során felvett jegyzőkönyvek, amelyekből kitűnik, hogy egy-egy tulajdonos földje a község határában hány helyen feküdt s az eljárás során hogyan hajtották végre az arányosítást és tagosítást. A hajdúhadházi iratok között teljes terjedelmében megvan a közbirtokosság 1884 november 16-án összeállított szervezési szabályzata. A tagositási iratok igen értékes adatokat szolgáltatnak a tagosításba bevont községek birtokviszonyainak alakulására és hű képet lehet belőlük nyerni arra is, hogy a néhány hold földdel rendelkező kisparasztságnak milyen súlyos erőfeszítésébe került a szétszórt apró parcellákon a mezőgazdasági termelés* e*/ Váltó ügyek A váltó ügyek elintézése az 1871:XXXI,t.c. értelmében a törvényszék hatáskörébe tartozott s az 1872-73* évi ilyen tárgyú iratokat a Levéltár külön csomóban helyezte el. A váltó kereseteket tanácsülésbe^ - elnök és 2 biró, valamint jegyző jelenlétében - intézték el az előadó biró referátuma alapján. A tanácsülési jegyzőkönyveknek mindössze egyetlen kötete maradt ránk, az 1872. január 8 - december 31-ig elintézett ügyekről.^8 Az 1872-73. évi váltóügyi iratok részben olyanok, amelyekben az eljárás még a debreceni királyi váltótörvényszék előtt indult és a törvényszék előtt folytatódott* Igen sok ügyben megvan a pesti királyi tábla és a kúria Ítélete is, ezekből megáilapitható a két fellebbezési bíróságnak ezekben az ügyekben folytatott joggyakorlata. f./ Jövedéki kihágás! ügyek 1871-től a törvényszék intézte a jövedéki kihágási ügyeket is, éspedig tanácsülésben. Ezekről az ügyekről - iratok nélkül - csupán az 1872 49 május 8-tól december 31-ig tartott tanácsülési jegyzőkönyvek maradtak meg. Ezekből kitünően az üj^ek előkészitésát a m. kir. pénzügy igazgatóság végezte
