Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 202 -vonatkozó kutatást folytatni; az ügyészsós fondja ugyanis gyárakról, üzemekről, azok szervezetiről is nagyon hasznos feljegyzéseket tartalmaz, és az ügyész által eszközölt adatfelmérések más forrásokban meg sem találhatók. Mind a tanácsi, mind t polgármesteri, mind az ügyészségi iratok nagy jelentőségűek az üzemtörténeti kutatások szempontjából, mert vizsgálati jelentéseket, egészségügyi helyzetképet, statisztikai adatfeltárást tartalmaznak. Különösen a polgármesteri illetve tanácsi iratok között önálló állagként kezelt elsőfokú közigazgatási hatóságnak az anyagában vannak ilyen természetű feljegyzések. A tiszti főorvosi hivatal iratainak kezelési rendszere hasonló volt a főügyész iratok kezelési rendjéhez, azzal a hozzátétellel, hogy a főorvos az egészségügyi személyzetről, a ragályos betegségekről is külön nyilvántartásokat vezetett. A számvevőség fondja több állagból tevődött össze; az állagok kialakítása a Levéltárak Országos Központjának íondutasitása alapján, az osztályszervezeti tagolódásnak megfelelő módon történt. Ennél a fondnál nem annyira az iktatók és mutatók jelentősek, hanem a főkönyvek, naplók, tárgyak szerint tagolt elszámolások, amelyeknek hovátartozását maga a cim is közli. A kutatásnál a nyilvántartási egységek cime alapján kell kiindulni, mert abból a legkönynyebb megállapítani magát a tárgyat, pl. pásztorok összeírása, költségvetés stb. A szöveges feljegyzések a számvevőségnél kisebb jelentőségűek. A rendőrfokapitányi iratok közül csak a segédkönyvek maradtak fenn. Hozzávetőleg ilyen természetű segédletek állnak rendelkezésre a közellátási és a leltárbiztosi hivatal működéséből is. A tűzoltóság iktatókönyvet vezetett, és iratait sorszámok szerint kezelte. A mutatók mindenkor elárulják az irattári elhelyezés rendjét. Az árvaszéki iratok szintén évenkint újrakezdődő iktatószámok szerint kerültek elhelyezésre. Végezetül ismételten megállapítható, hogy Debrecen város köztörvényhatóságának működése idejéből nagyon gazdag helytörténeti forrásanyag maradt fenn,amelynek hasznosítása mind gazdaság vagy társadalomtörténeti szempontból, mind pedig a politikai mozgalmak megismeréséhez elsődleges fontosságú. Ezek közül az iratok közül a kutatók mindezideig inkább a közgyűlés jegyzőkönyveit hasznosították, de az elsőfokú hatóság, vagy a polgármesteri közigazgatás forrásaihoz csak elvétve nyúltak. Jegyze tek 1. / Lásd Debrecen sz. kir. város köztörvényhatóságának szervezeti szabályzata, 1887, Deb. 2. / Debrecen törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete, 1926, Debr., különösen a 191-194. old. 3. / Debrecen sz. kir. város törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete 1923, Debr., 87-95. old. 4. / Bővebben lásd György Jenő: A városi számvevőségi szolgálatra vonatkozó szabályok gyűjteménye, 1938.Debr., különösen a 300-359. old.
