Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 146 -Ha,j_dú jnegye__Levéltárának irattára /Komoróczy György/ 1902-1944 /194S/ Hajdú megye Levéltára a hajdúkerület levéltárából alakult ki. A hajdúság történetére és a hajdúkerület működésére vonatkozó okmányokat 1783-ig Káliéban kezeltek, de már korán megindult a törekvés arra, hogy a kerületi székhelyvárosban, Hajdúböszörményben alakitsák ki a levéltárat. 1777-ben a kerületi főjegyző saját költségén önálló kisebb épületet emelt a levéltár részére, amelyet azonban eredeti rendeltetése helyett a kerületi mérnök részére vettek igénybe. A XVIII. század végétől a levéltári anyagot Hajdúböszörményben őrizték. A hajdúkerület első ismert levéltárosa Csiszár András volt, aki a levéltárüggyel - a kor tudományos igényeinek figyelembe vételével - foglalkozott. Hajdú megye megalakulásakor 187ó-ban a kerület levéltári anyaga Hajdúböszörmény város kezelésében maradt és csak később került át a székhelyvárosba: Debrecen, ahol szakképzett levéltárosok irányítása alatt dolgozták fel. A Levéltár irattára magának az intézménynek működése során oly módon alakult ki, hogy alispáni rendeletre meghatározott irattípusokat'a levéltáros köteles volt külön kezelési rendszer szerint nyilvántartani. Az irattipusokat a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat konkréten felsorolta s annak 1903-ban történt hatálybalépése óta a különleges Jelentőséggel biró okmányokat a levéltár az átvétel után nem a történeti iratok között, hanem önállóan az irattárban helyezte el. E szabályozás elsősorban azokra az iratokra terjedt ki, amelyeknek önálló kezelését és a rendes alispáni, vagy önkormányzati iratoktól való elválasztását általában törvények szabályozták, elsősorban a bennük rejlő magánjogi természetű Intézkedések miatt. Ezek az iratok alakitották ki a levéltári okmánytárat, amelyben főként közokiratok, önálló Jelentőségű szerződések és más természetű ügyek nyertek elintézést. Az ügyek sorában - a teljesség igénye nélkül - megemlítjük az egyesületek alapszabályait, a községek által alkotott szabályrendeleteket, különböző intézmények adatainak nyilvántartás Jellegű feljegyzését, alapítóleveleket, vízügyi okmányokat, stb. Különösen művelődéstörténeti szempontból birnak Jelentőséggel az időszaki lapok törzskönyvei, a nyomdák, szakkönyvtárak kimutatása, amelyeknek eddig semmiféle feldolgozása sem történt meg. A levéltár irattárának nyilvántartásai időrendben sorolják fel az egyesületeket s ezekről községe?: szerinti részletes áttekintést nyújt az iratok leírásával foglalkozó ismertetés. Az alapszabályok hasonlóképen községrendben kerültek megőrzésre s emiatt a helytörténeti kutatás könnyebben megoldható.' A Levéltár kialakulásáról Herpay Gábor 1928-ban tett Jelentést /13*965.sz./ s ha valaki kifejezetten ennek a történetét kívánja részletesebben feltárni, kiindulópontként ezt a kiadatlan Jelentést hasznosíthatja.
