Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
Bibliográfia
- 691 -panaszos folyamodványaikra és vádirataikra vonatkozólag felvilágositó észrevétele.Íl_*-.*_£lQadja /Debrecen, 1864/. Már a polgári jogszabályok szellemében született rendelkezések összefoglalása, /szövege/ a közigazgatási szervezetről szóló kiadvány: Hajdú-Böszörmény város községi szervezete, továbbá a városi ti«tikár, a segédkezelő-.és szolgaszemélyzet hatásköre és hivatali utasításai /Debrecen, 1872/* HAJDÚDOROG KOMORÓCZY GYÖRGY szerkesztésében nemrég jelent meg egy tanulmánykötet - Hajdúdorog története /Hajdudorog, 1971/ - az egykori hajdúváros múltjáról, amely kiterjedt levéltári kutatásokra támaszkodva mutatja be a helység történetét kialakulásától napjainkig. Egyes fejezetei tematikai csoportosításban - gazdaság, társadalom, művelődésügy, politikai és közigazgatási szervezet - ismertetik a fejlődés menetét. Részletesen foglalkoznak a kapitalizmus kori problémákkal is, sőt egyes tanulmányok - ipar, munkásmozgalom stb. - kifejezetten erről Írnak. A szerzők úttörő munkát végeztek, Hajdúdorog történetéről ugyanis nyomtatásban alig jelent meg valami ezt megelőzően. A helység múltjának jobb megismerését szolgálhatja - egyháztörténeti adatai révén - SZABÓ JENŐ könyve is; A_görögkatholikus magyarság utolsó kálvária útja 1896-1912 /Bp. 1913/. HAJDUHADHÁZ Az utóbbi évek kutatásai nyomán most már Hajdúhadház történetéről is van marxista szellemű szintézisünk: Ha^dúhadhá z _mul t j_a_ és le ne /Hajdúhadház, 1972./. Ennek elméleti jellegű megállapításai, elemzései, továbbá sokrétű tényadatai szinte teljesen feleslegessé teszik NAGY SÁNDOR évtizedekkel korábba: kiadott monográfiáját - Hajdúhadház története /Hajdúhadház, 1928/-, amelyet eddig gyakran forgattak a helytörténeti kutatók.Sok történeti vonatkozása van É. KISS SÁNDOR elsődlegesen nyelvészeti tanulmányának - H a j_dúhadház_helynevei I-II. /DMÉ 1966-1967. 495-543., 1968. 429-509./.-, továbbá DANKÓ IMRE néprajzi dolgozatának: Két homoki hajdúváros népi építkezése /DMÉ 1968. 255-322.; a másik város Vámospércs/. Hajdúhadház 20. század eleji gazdasági helyzetét röviden ismerteti, adatai miatt ma is felhasználható KOVÁCS JÓZSEF egykorú munkája: Hajdúhadház gazdasági leirása /Bp. 1915/. HAJDÚNÁNÁS Elsősorban a város 17-18. századi történetével foglalkozik, de a 19.az. második felének fejlődéséről is közöl adatokat BARCSA JÁNOS viszonylag szűk forrásbázisra támaszkodó könyve: Hajdú-Nánás város és a hajdúk történelme /Hajdúnánás, 1900/. A hajdúnánási levéltár iratait is feldolgozta BARCSA egy másik tanulmányában - A hajdú-nánási ev. ref. egyház történelme /Debrecen, 1899/ amelyben külön fejezetet kapott az 1848 utáni időszak bemutatása. A népi építkezés történeti vonatkozásait is kiemeli DANKÓ IMRE néprajzi munkája:_Házformák /Ethnographia, 1964'. 58-94./. Néprajzi fogantatásé a hires hajdúd nánási szalmakalapiparról született két IGMÁNDY JÓZSEF - cikk is: - A_ha^dúnánási_szalmakaiapipar /Néprajzi Értesítő, iy40. 64-78./» a munka leírása/; Ajúúnánási_szalmakala£i£ar_gazdasági_1jelentőségé_i§_j_övő^e /DSz 1940.224-227• /
