Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 696 -ban, kiterjedt levéltári kutatások alapján.

Tiszacsege

PAPP JÓZSEF könyve - Tiszacsege /Debrecen, 1967/ - marxista községtörténet. Főként a néprajzi vonatkozásokat emeli ki. Külön fejezetet szentelt az 1890- 1918 közötti szocialista mozgalmaknak és az ellenforradalmi rendszer éveinek.

PAPP JÓZSEF a szerzője a Pásztorok, páaztornemzetsőgek Tiszacaegén /Ethnographia, 1971* 201-218./ cimü tanulmánynak is. Számos településtörténeti problémát érint NAGY SÁNDOR: A tiszacsegei Nagymajor /Alföld, 1963. 11.sz. 47-56., 12.sz. 47-55.- az első rész tárgyalja az 1849-1945 közötti korszakot/. Néprajzi és történeti szempontból egyaránt értékes BENCSIK JÁNOS dolgozata: A_gabon^félék takarása, az emberi és állati erővel végzett szemnyerés módj^a Tiszacaegén a XIX. század végén /DMÉ 1968. 327-355./.

TANINTÉZETEK IRATAI

A debreceni egyetem történetélek első három évtizedét dolgozta fel terjedelmes, rengeteg adatot, meggyőző fejtegetéseket és megállapításokat tartalmazó könyvében VARGA ZOLTÁN: A_ de bre ceni_ tudó inaidé g^etem_ tört éne te I. 1914-1944 /Debrecen, 1967/. Az oktatás kérdései mellett kitér az ideológiai küzdelmek eszmetörténeti vonatkozásaira, és számos kitűnő portrét rajzol az egyetem Jelentősebb professzorairól. Gazdag bibliográfiai függeléke van. Az 1936-38-as egyetemi demokratikus mozgalmakról közöl újabb adatokat a könyv egyik kritikusa,

NAGY SÁNDOR: Varga Zoltán: A Debreceni Tudományegyetem története ^/"“Könyvismertetés/ /Alföld, 1969. 8.sz. 94-96./.

A Gazdasági Akadémia alapításáról, történetéről olvashatunk a KOMORÓCZY GYÖRGY szerkesztésében megjelent A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve /Bp.1968/ cimü tanulmánykötetben, továbbá A_Debreceni_Agr^rtudomán^i_Főiskola_centenáriumi Í^®E§áS®i_l§§8-1968/Debrecen, 1971/ cimü kiadvány bevezető részeiben.

A középfokú iskolák történetéről a következő munkák születtek - zömmel a felszabadulás előtt: MADAI PÁL: A Debreceni királyi Állami Fazekas Mihály főreáliskola első félszázada /1873-1923/ /Debrecen, 1923/» CSERHALMY JÓZSEF: A kegyes-tanitórendek Debreceni társháza-_és gymnasiumának története 1719-1896 /Értesicő a kegyes tanitórendek debreceni algymnasiumáról 1895-1896. iskolai évben. Debrecen, 1896. 3-111. - levéltári* forrásokat is feltárt, iratok szövegét is közli/; VÁRADI KÁROLY: A debreczeni róm. kath. főgymnasium /A debreceni Kegyes tanitórendi róm. kath. főgymnasium értesítője az 1902-1903. tanévre. Debreden, 1903. 7-27./; ZOLTAY LAJOS: A_Svetits-^tázet_telkeinek_törtsnete /Debrecen, 1933/; BUTYKA BOLDIZSÁR: Gymnasiumunk_multJ_a_/A Hajdú-Böszörményi hat osztályú ev. ref. Gymnasium érte sitője az 1900-1901-iki tanévről. Hajdúböszörmény, 1901. L-LIV. - levéltári források alapján készült/; SZÉKELYHÍDI ÁGOSTON: Tiszteletadás ves_ha^ddböszörméri^ri;_gi;;mriáz±\amrialc /Alföld, 1971. 10.sz. 92-96./.

A többi iskolafajtáról is csak korábbi, 1945 előtt irt, kiadott tanulmányok, összeállítások állnak rendelkezésünkre a kutatás során. CSURKA-ISTVÁN és TASSI MIKLÓS A_debreceni_eyi_ref<._né2iskolák_története_/pebreceni_1896/, valamint VARGA MIKLÓS A_-debreceni _utcai református elemi iskolák története 1692-1942 /Debrecen, 1943/ cimü könyve hosszú időszakot ölel fel. A cárgyalt korszaknál messzebbre nyúlik vissza CSURKA ISTVÁN másik munkája: A debreceni államilag