Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
Bibliográfia
- 694 -széki tárgyalás jegyzőkönyvét követi. A szociográfia műfajába tartozik ifj. VARGA ANTAL Írása: Balmazújváros állapotrajza /Válasz, 1937« 452-466./. Hosszú ideig szülőfalujában élt, tevékenykedett - mint a szocialista parasztmozgalmak egyik vezetője - Veres Péter, aki életéről, balmazújvárosi kapcsolatairól sok-sok adatot tett közzé különféle önéletrajzi Írásaiban, vallomásaiban. Ezek közül már említettük a Számadás -t /Bp. 1955/. A község két világjháb orú közötti fejlődéséről is sok mindent megtudhatunk a "Szülőhazám±_Hortobágy_mellyéke^ /Kortárs, 1967* 1531-1548., 1728-1748./ cimü visszaemlékezésből. Több írásra felhívnánk a figyelmet az azonos cimmel megjelent válogatásban /Bp. 1968/, továbbá a Történelmi jelenlét /Bp. 1971/, a Jelenidő /Bp. 1968/ és az Őszi változatok /Bp. 1969/ cimü kötetben. Posztumusz könyvében - Szárszó /Bp. 1971/ *• VERES PÉTER nemcsak saját pályájáról elmélkedik, hanem a balmazújvárosi szegényparasztság szocialista mozgalmáról, sőt a helyi szektákról is. A Veres Péter életmüvével foglalkozó irodalomtörténeti tanulmányok egész sorát idézhetnénk itt. Politikai működéséről - főként az 1945 előttiről - azonban csak alkalmi Írások vannak, egy-két kivételtől eltekintve. Ezek közé tartozik LENGYEL ANDRÁS aprólékos gonddal elkészített dolgozata: első, nyomtatásban_meg^elent_irásáról /Alföld, 1971. 6.sz. 37-44/. Berettyóújfalu Egy könyv - TARDI GYÖRGY: Berettyóújfalu keletkezése, történetef fejlődése /Bp, 1937/ - és egy könyv-részlet - KERTÉSZ JÁNOS: Berettyóu^falui_a_vármegye új székhelye /Bihar vármegye. Bp. 1938. 447-456./ - nevezhető meg; mindkettő csakis adatai miatt használható. Biharnagybajom A község határában levő Csillagtanyán elterülő nagybirtok 1935-ös leltárát elemzi GUNST PÉTER: Nagybirtok-leltárak 1934-1939 /AtSz 1965. 255-327. - a szóbanforgó rész: 307-321./. Derecske Adataik révén a történeti kutatás segédeszközei: LETIGEB JAKAB: A derecskéi casino története 1868-től /Derecske. 1893/; LŐHERER ANDOR: Derecske_közgazdasági monográfiája /Bp. 1908/. Egyek A községre vonatkozó adatokat hoz PINTÉR JÁNOS: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928-1929. években /Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében/ /Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 1969-1970. Bp. 1970. 307-330./. Élesd A hires élesdi sőrtűz előzményeiről és magáról az eseményről szól CSATÁRI DÁNIEL ismeretterjesztő szándékú cikke: Élesd, 1904. április 24. /Élet és Tudomány,1964. 819-822./. Földes A kiadás időpontjáig halad HERPAY GÁBOR szemléletében erősen elavult községmo-
