Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 682 -máaodik_felében /Bp. 1966/. A megye gazdaság- /főként ipar- ás kereskedelem -/ történetének tanulmányozásakor figyelembe kell venni HARSÁNYI LÁSZLÓ Adalékok a_ £ia.sld;‘.ú.y;ár^osok_zsid.óságá£iaic.történet/Bp. 1970/ cimü müvét is, amely fontos - bár nagyon szórványos - adatokat hoz a zsidók gazdasági szerepéről. A megye dolgozó rétegeinek történeti vizsgálatához nyújtanak segítséget a Levelek_a_multból /szerk. Komoróczy György és Nagy László; Debrecen, 1954/ dokumentumai. SZILÁGYI MIKLÓS az 1920-as évek egyik legégetőbb társadalmi-gaz­dasági problémájának megoldási kísérletével, illetve annak helyi vonatkozásaival foglalkozik: ^Na^atádi^féle_földreform_végreha^tasa_Hajdú__megyében /AML 1967. 67-81./. Az 1929-33-as gazdasági válság Hajdú megyei hatásáról, pontosabban a megye parasztságának és agrárproletariatusának akkori helyzetéről, politikai szervezkedéséről TÓTH GÁBOR hosszú évek óta'folyó, alapos és elmélyült kutató: munkája nyomán egyre teljesebb kép bontakozik ki előttünk. Publikált tanulmányai - Adalékoka birtokos parasztság_helyzetének_alakulásához_Hajdú_megyQben_a_yi­­lággazdasági_yálság_éyeiben /AML 1968. 91-108./; Az_agrárgroletariátus_helyzete 2aÍÍíjB®£Yáb£8_§_S§zdaságijrél^g_ éveiben /Alföld, 1968. 3.sz. 57-64./; A ga­­rasztság_golitik^_han^lat a_^^dú_megyében_az_1931-es_országgyulési_yálasztások tükrében /AML 1966. 73-84./; A Független Kisgazda Párt tevékenysége Hajdú megye - *}a8_a5_i929-33-as_gazdasági_yálsá£_éveiben /AML 1968. 57-66./; Az_MSZDP falusi szervező munkája é^ tevékenysége Hajdú megyében a gazdasági válság éveiben /Történelmi Szemle, 1966. 397-422./ - számos részkérdést tisztáztak, so'k-sok, a levéltári iratokban rejtőző adatot tártak fel. DEBRECEN VÁROS LEVÉLTÁRA Debrecen levéltárának iratanyagát, pontosabban ennek 1928-as állapotát ismertette CSOBÁN ENDRE, a levéltár akkori vezetője Debrecen szabad királyi város levéltára /Debrecen, 1929/ cimü füzetében. Ebben szó esett a kapitalizmus kori iratokról, a levéltár kapitalizmus kori történetéről is, igaz csak röviden. A tárgyalt időszak legjelentősebb debreceni levéltárosáról, Debrecen történetének rendkívül termékeny, nagy munkabírású, sokoldalú búváráról először SŐREGI JÁNOS irt könyvet: 7.oltai Lajos élete és működése /1861-1939/ /Debrecen, 1942/. Marxista értékelést adtak tevékenységéről a halálának 30. évfordulóján, Az 1969. augusztus 29-én, a debreceni Déri Múzeumban tartott Zoltai Lajos-emlékünnepség előadásai_ /Debrecen, 1971/. Levéltári munkájáról főként KOMORÓCZY GYÖRGY be­szélt: Zoltai Lajos, a "történész, levéltáros” /2ß-33./. Tárgykörök szerinti csoportosításban tárta fel a városra vonatkozó iro­dalmat - könyveket, folyóirat-, sőt hirlapcikkeket is, továbbá a fontosabb gépi­­ratos tanulmányokat - a Debreceni bibliográfia.^Alapvető irodalom a város is­meretéhez /Debrecen, 1961/. Nemcsak a történeti fejezetek, hanem más témacso­portok /pl. ipar, mezőgazdaság, művelődéstörténet/ cimleirásai is közölnek Deb­recen kapitalizmus kori fejlődésével foglalkozó müveket. A terjedelmes, bár igy sem teljes bibliográfiában való tájékozódást név és tárgymutató könnyiti meg. Debrecen történetéről az első és egyetlen marxista szellemű összefog­lalás KOMORÓCZY GYÖRGY közel két évtizeddel ezelőtt megjelent, erősen vázlatos munkája: Debrecen története a felszabadulásig /A város gazdasági és társadalmi képe/ /Debrecen, 1955/. A polgári korszakkal foglalkozó fejezeteinek több

Next

/
Oldalképek
Tartalom