Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 679 -szerkesztésében kiadott Bihar vármegye /Bp.1938/ pedig az ellenforradalmi rendszer időszakából közöl sok, forrásértékű adalékot. Tanulmányaik összefüggő kép kialakitására törekedtek, de szemléletükben már jórészt elavultak.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc helyi vonatkozásait adatszerűén tárgyalja, számos okmány szövegét közli, részletesen elemzi Beöthy Ödön szerepét HEGYESI MÁRTON: Biharvármegye 1848-49-ben /Nagyvárad, 1885/.

Többek között Bihar vármegyéről is ir - főként a Pesti Hirlap cikkei nyomán - LAKATOS ERNŐ: Az első megyebizottmáriy 1843-1849 /LtK 1957« 103-128./.

Bihar megye kapitalizmus kori fejlődéséről rendkivül kevés helytörténeti tanulmány látott napvilágot. Éppen ezért különös beccsel birnak azok az országos jellegű munkák, kiadványok, amelyek Bihar megye történetére vonatkozó’ adalékokat tartalmaznak. Ezek közé tartozik KEMÉNY G. GÁBOR hatalmas forráspublikációja: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában 1-FT /Bp. 1952-1971/. Gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból egyaránt jelentős a SZABÓ ISTVÁN szerkesztésében megjelent A_parasztság/Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914 1-2. /Bp. 1965/ cimü tanulmánykötet. Pontos részadatokat tesz közzé SZUHAY MIKLÓS: A szántóföldi termelés £2Íi2áá§2_2J22S22£J3®22S22᧧ásbíH^§§Zli2i4Jcözött /AtSz 1971. 38-62./.

A dualizmus korának bűnüldözési, jogszolgáltatási szokásairól ir, s eközben számtalan leleplező, forrásértékű megjegyzést, megállapitást tesz az egykori sárréti csendbiztos, OSVÁTH PÁL Közbiztonságunk_multj_a_és_£^idurkorom_emlékei /Bp. 1906/ cimü memoárjában.

A 19* század második felében és a 20. század első két évtizedében lezajlott bihari földmunkás- és szegényparasztmozgalmakról is közölnek dokumentumokat az alábbi forráskiadványok: A_magyar_munkásmozgalom _tör ténété ne k íái2S§Í2ÍÍ_§2^H522ÍH?2i l-°• /Bp. 1951-1969/ - ebben helynévmutató segíti a helytörténet iránt érdeklődők tájékozódását; SASHEGYI OSZKÁR: Munkásokkás_pa-. raszt2k_m2zgalmai_Magyar2-£szág2n_1849--l§§7 /Bp. 1959/. SIMON PÉTER kitűnő tanulmánya - A_századforduló_földmunkás-_ás_szegény2arasztmozgalmaiI89I2I92I__

/Bp. 1953/ - szintén emlitést tesz a helyi eseményekről. Kifejezetten helytörténeti jellegű munka SZABÓ FERENC aprólékos gonddal megirt cikke: A_szocialista mozgalom kezdegei_a_Sárréten_/1896-1898/ /Békési Élet, 1968. 159-170./• Gondos, alapos levéltári.kutatás nyomán született FARKAS DEZSŐ dolgozata, amely e mozgalmak társadalmi, gazdasági gyökereire is rámutat: A_né£tömegek_helyzeteL társadalmi_és politikai ^gbenaz 1« világháború végén

/Debrecen, 1961/.

Az 1920-1930-as évek, vagyis az ellenforradalmi rend szer-Bihar megyéjéről is sok, addig ismeretlen forrásanyagot levéltári iratokból feltárt adatokat tartalmaz az Iratok_az_ellenf orr ada.lom_t őrt éne t éhez első három kötete /Bp. 1953-1959; az 1919-1926 közti időszakot ölelik fel/, a Paraszt sors - parasztgond_1919-1944 /szerk. Kiss Dezső; Bp. 1960/ cimü dokumentumgyűjtemény, GUNST PÉTER A_mezőgazdasági_termelés_törtenete_Magyarorszagon /Bp. 1970 - időben 1920-tól 1938-ig terjed/ cimü könyve, továbbá OLÁH JÓZSEF Bármik a_a_par asz tbí££2kott_az_1920-30-as_éyekben /AtSz 1971. 483-515./ és KISS LÁSZLÓ Adalékok_a tiszánt éli kubikusok_gazdasági_helyzetéhez_az_ellenforradalmi_Magyarországon /1910-1944/ /PtK I960. 4.sz. 123-155./ cimü tanulmányé. MOLNÁR LÁSZLÓMÉ