Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

■- 678 -Debrecen, 1970/ cimü kiadváAy. Hajdú és Bihar megyei dokumentumokat is közöl a Földmunkás ás szegényparászt mozgalmak Magyarországon 1848-1948 /Bp. 1962/ cimü forráspublikáció kát kötete.

E kor helytörténetének kutatása elképzelhetetlen a különféle, országos jellegű statisztikai összeállitások, adattárak forgaáása nélkül. Az önkényuralom időszakából: EMBER GYŐZŐ: Iratok az 1848. magyarországi parásztmozgalmak történetéhez /Bp.1951/; PALUGYAY IMRE: Magyarország történeti, földirati és állami legújabb leírása 1-4. /Pest, 1852-1855/; KAUTZ GYULA: Az austriai birodalom statistiká.ja, különös tekintettel Magyarországra /Pest, 1855/; KOiíEK SÁNDOR:

Az ausztriai birodalom .jelesen a magyar korona országainak statisztikai kézikönyve /Pest, 1865/. Számos helyi adat található az egészségügyi állapotokkal foglalkozó korabeli statisztikai tanulmányokban: KELETI KÁROLY: Magyarország népesedési mozgalma 1864-73-ban és a cholera /Bp. 1875/; WESZELOVSZKY KÁROIY : Statistikai tanulmányok hazánk közegészségi állapota felett /Bp.1875/ A dualizmus korának összefoglaló statisztikai kiadványai - PISZTÓRY MÓRIC: Az osztrákmagyar monarchia statisztikája /Bp. 1874/; LÁNG LAJOS: Magyarország statisztikája 1-2. /Bp. 1884-1887/ - szintén tartalmaznak Bihar és Hajdú megyei adatokat. A népesség alakulásáról, összetételéről elsősorban a népszámlálások - 1900, 1910, 1920, 1930, 1941 - eredményeit közzétevő sorozatok megfelelő kötetei tájékoztatnak. A mezőgazdaság korabeli helyzetéről, ezen belül különösen a birtokviszonyok változásairól sokat megtudhatunk a gazdacimtárakból - Magyarország földbirtokosai /szerk. Baross Károly; Bp. 1893/; A Magyar Korona Országainak gazdacimtára /Bp. 1897/; Magyarországi gazdacimtár /szerk. Rubinek Gyula; Bp. 1911/; Magyarország földbirtokosai és földbérlői /Gazdacimtár/ az 1925. évben /Bp. 1925/-, a Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. I. Törvényhatóságok is községek /Bp. 1935/ cimü összeállításból, továbbá az 1895-ös, 1913-as és 1935-ös adatokat megyénként és községenként csoportosító, a földterület művelési ágak szerinti megoszlását is közlő Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. Földterület /Bp. 1971/ 2-3. kötete. A helyi ipar van alato*. tevékenységéről a Magyar Compass 1873-1944 között megjelenő köteteibd szerezhetünk fontos adatokat. A tárgyait időszak vonatkozásában is használható NAGY IVÁN Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal 1-12. /Pest, 1357-1865; pótkötet: 1868/ cimü munkája. Részletesebb ennél, de gyengébb színvonalú, kevésbé megbízható KEMPELEN BÉLA sorozata: Magyar nemes családok 1-11. /Bp. 1911-1932/. A modern genealógia segédkönyvei a követk^é kiadványok: SZENTIVÁííYI ZOLTÁN: Századunk névváltozásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893 /Bp. 1895/; ILLÉSSY JÁNOSPETIKÓ BÉLA: A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, cim, címer, előnév és honosság adományozásának 1527-1867 /Bp. 1895/í GERŐ JÓZSEF: A királyi könyvek. 1867-től 1918-ig adományozott nemességek, főnemesságek, előnevek és címerek jegyzéke /Bp. 1940/; uő: A magyar királyi belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937 /Bp. 1938/.

„.SÁR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA

Bihar megye 1848-1945 közötti történetének tanulmányozása során még ma is felhasználhatók a felszabadulás előtt megjelent, terjedelmes vármegyemonográfiák. A BOROVSZKY SAMU által szerkesztett Bihar vármegye és Nagyvárad /Bp. 1901/ cimü kötet az önkényuralom és a dualizmus korából, a NADÁNYI ZOLTÁN