Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

XVI. fondcsoport. Tanácsköztársaság

- 650 -látták el az iktatmányt»amelyet a direktórium vezetői Írtak alá. Az is előfordult, hogy "Hajdú vármegye volt alispánja" feliratot viselő rendelkezést a direktórium egyik tagja szignálta, de a bélyegzőként már a direktórium körbélyegzője szere­pelt. Ez a körülmény többször megtévesztő lehetett. Ami a hivatalszervezetet illeti, a debreceni direktórium különböző ügy­osztályok f elállítása révén igyekezett a munkát eredményesebbé tenni. A helyi jogalkotásnak lényegileg minden kérdése az ő kezében futott össze, emiatt tehát a direktóriumi iratanyag a Tanácsköztársaság debreceni tevékenységéről mindenben tájékoztatta. De az ügyosztályokon kivül bizottságokat is létrehozott, sokszor azokat is direktórium néven, többek között a közmüvelödésügyi, a pénzügyi, az or­vosi, az orvosi bizottságot, a szocializáló, a lakás, a közellátás, a választási bizottságot. Részletezve a fondókat, az alábbiak állapíthatók meg: a Hajdú vármegyei Direktórium iratai nem önállóan maradtak fenn, hanem a vármegyei alispán iratai között találhatók. Az alispáni iktatóhivatal központi kezelési könyvei tartalmazzák a direktóriumi rendeletek lényegét és a hozzá in­tézett jelentéseket, s maguk az ügyiratok közvetlenül az alispán fondjában fe­­küsznek. A Debreceni Munkástanács iratai töredékesen maradtak fenn. A munkásta­nács szervezete kettős jellegű volt. Az egyik forma még a Tanácsköztársaság előtt alakult ki és első feljegyzései 1919 március 14-én keltek, március 21-ig tartot­tak, s ezek között inkább a hitoktatásra, az egyház és állam iskolaügyének elvá­lasztására vonatkozó adatok találhatók. A munkástanács igazi szerepe akkor kez­dődött, amikor március 22-én a katonatanáccsal egyesülve kezébe vette a hatalmat. A fennmaradt jegyzőkönyvek számot adnak a tárgyalásokról*, az első órákban meg­tett intézkedésekről, a proletárhatalom szervezeteinek kialakításáról, a tanács­hoz intézett levelekről, az áprilisi választásokról, a tagok névsoráról. A mun­kástanács iratai között nyertek elhelyezést a direktórium iratai, amelyek az i­­parra, kereskedelemre, szakszervezeti mozgalomra, közellátásra, hitelintézétek­­re, birtokrendezésre, a közegészségügyi helyzetre, a közoktatásra, a közlekedés­ügyre stb. térnek ki* Külön kiemeljük az üzemeknek, intézményeknek a Tanácsköz­társaság alatti tevékenységéről készített későbbi beszámolót, amelyek nem a for­radalom szempontjából ugyan, de az adatokat mégis megvilágítják. Kévéé irat maradt fönn a Vörös Őrség városi Parancsnokságának működésé­ről, amely a d^b:céceni Direktórium karhatalmi osztályának, az 1919 április 18.-i ellenforradalmi* felkelés után letartóztatott személyeknek, a .politikai megfigye­lés alatt álló jobboldali gondolkodású egyéneknek kimutatásával a Tanácsköztár­saság alatti államvédelmi problémák egy-egy készletét világítják meg.* A Debreceni Forradalmi Törvényszék működéséről kevés irat maradt"fenn, de arra támpontokat nyújt, hogy megismerhessük a birók személyét, valamint az ítéletek tartalmát. Az kétségtelen, hogy a törvényszék erőteljesen küzdött a közellátási spekuláció ellen, de alapvetően elnéző volt a reakcióval szemben. A Vörös Hadsereg tevékenységére vonatkozólag egyes iratdmrabok marad­tak fenn, amelyek a toborzás adataira, a sorozó bizottságok ténykedéseire, e-. gyes kisebb hadműveleti jelentésekre vonatkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom