Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
XV. és XXXII. fondcsoport. Gyüjtemények
- 640 -annak csődbejutása után a "szinügyi egylet” vette bérbe 1866-tól tiz évre; a bérlet 1875-ben megszűnt s a továbbiakban váltakosóan bérelték a színházat, amelynek működését Debrecen hatósága hol támogatta, hol éppen hogy csak fenntartotta. A szinügyi bizottság bérleti időszakát nevezték "intendatúrának" s e korszak iratainak egy része levéltári őrizetben van. Az intendantúra idején a szinház szervezeti felépitése az alábbi volt: a legnagasabb fórum szerepét a közgyűlés töltötte be, amelynek tagjai között a szinházi bizottság,a város vezetése, a pártoló tagok egyaránt képviseletet kaptak. A közgyűlés az ügyek intéaésének irányelveit a kormányzóválasztmány testületén belül határozta meg. A kormányzótestület alatt működött az igazgatóbizottmány, amelynek a város polgármestere és az intendáns voltak az irányitói. Az igazgatóválasztmány döntött a személyi kérdésektől kezdve a müsorpolitikáig minden ügyben és állásfoglalását az intendánssal hajtatta végre. Az operativ ügyek a gazdálkodástól a színdarabok összeállításáig az intendáns kezében futottak össze, akinek ebben a tevékenységében a titkár állt rendelkezésére. Az intendatúra idejéből és még az utána működött szinházi választmány korszakából fennmaradt választmányi jegyzőkönyvek az elvi kérdések megvilágítására nagyon alkalmasak. A színháznak külön nyugdijintézete volt s az ahhoz intézett kérelmek a színészek szociális helyzetéről tájékoztatnak; elég részletes leiró kérvények találhatók részben segély-, részben nyugdijügyben, amelyek a művészek életkörülményeit, nyugdíjazásuk utáni elhagyatóttságukat világítják meg. Vannak szerződések 1866-1867. évekből, amelyek a kezdeti időszak művészi gárdáját csaknem teljes mértékben megismertetik. A rendezési elvekre, a szereposztásra vonatkozó iratok a múlt század harmadik negyedének stílusára, a ozinészi munka megosztottságára nyújtanak adatokat, ezért a rendezéstörténet vizsgálatánál hasznosíthatok, más egyéb tényezők mellett. A gazdálkodásra, a pénzügyi felhasználásra, a napi bevételek alakulására szintén találhatók egykorú jelentések, főként az első korszakból.^ XXX A gyűjtemények között kezeli a levéltár Kardos Samu ügyvéd hagyatékát, az 1848/1849. évi szabadságharc idejéből, és részben az abszolutizmus korszakából. Kardos Samu Debrecennek egyik kiemelkedő értelmiségi vezéregyénisége volt a századfordulón, történeti folyóirat szerkesztésével is foglalkozott, több tanulmányt irt s vagyonának egy részét a művelődéspolitika haladó irányának érvényesitése érdekében használta fel. Gyűjteménye gazdag plakátokat, kormányrendeleteket, nyomtatásban kiadott várospolitikai intézkedéseket tartalmaz a szabadságharc idejéből. A felszabadulás előtt keletkezett iratokból képzett levéltári gyűjtemények egy másik része a XXXII. fondcsoportban található, mert az egyedi iratok -agyobb része a felszabadulás után keletkeze tt .De a gyűjteményben találhatók olyan mikrofilmek, iratmásolatok, eredeti forrásokról készitett feljegyzések, amelyeket a kutató messzemenően használhat a helytörténeti munka során. Ezeket a másolatokat a levéltár állitotta össze.Vannak ugyanis országos irányitás alatt. készitett összeírások, melyek legföljebb az Országos Levéltárban találhatók meg, vagy más központi intézményeknél. Ezeknek egy részét mikrofilm forrná-
