Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
XIV. fondcsoport. Személyek
- 633 -kezesünkre. Egyik szervezője és szellemi vezetője volt a Csokonai Körnek, az Ady Társaságnak, az 1932-ben alakult olaszbarát Monti Körnek. Bár maga a kör jobboldali politikai álláspontot foglalt el, annak elnöke: Csabán Endre elsősorban a szellemi és főként tudományos együttműködés irányában haladó álláspontot fejtett ki, s nem utolsó sorban az 1848-1849. évi magyar szabadságharc egyik vezéralakjának, Monti Sándor ezredesnek emlékét kivánta feleleveníteni. A különböző társadalmi munkái révén keletkezett iratok és a hivatali tevékenysége során mintegy mellékágazatonkint összegyűjtött feljegyzések nagyon gazdagok s kár, hogy csak egy részük maradt reánk. Mindenekelőtt kiemelkedő jelentőségű statisztikai összeírásokat tartalmaznak; ezeken kivül tanulmányok találhatók történeti, földrajzi, levéltártudományi kérdésekről. Az amerikai és más külföldi levéltárakról szóló beszámolók ma is sok értékes adatot közölnek. Külön kiemeljük az 1944 november - december folyamán végrehajtott népszámlálás adatait, amelyek nem hivatalosan, de viszonylag - az akkori lehetőségek között - pontos felmérésekkel készültek el. A különböző táblázatok és diagramok, feljegyzések többször kitérnek a háborús károk felmérésére. Az iratok mai rendszerét a levéltári rendezés 1962-ben tárgyi alapon alakította ki, majd repertóriumot készített. A fondot az özvegy adta át a debreceni levéltárnak, természetesen ömlesztett állapotban. Sok olyan levéltári irat is megtalálható volt a hagyatékban,amelynek eredeti jelzete elárulta, hogy a városi levéltár valamelyik iratképző szervének anyagához tartozik. Az ilyen iratokat a rendezés után természetesen reponáltuk. Ezek között több okmány a proletárdiktatúra-debreceni eseményeit világította meg, de van közöttük a XVIII. századból nem egy misszilis-levél is. Különös tárgykörűnek tekinthető a levéltárban őrzött Tornyai Jáncs iró versgyűjteménye. Tornyai János magát mindenkor vándorköltőnek nevezte és Hajdú- Bihar megye községeiben terjesztette elsősorban háború-ellenes verseit. A versekre az irodalomtörténet eddig nem figyelt fel, értékelésükkel moBt mi sem foglalkozunk. Alapvetően roppant egyszerű, "kin-rimeket" alkalmazó sorok, amelyek a nyomorról, a sanyarú sorsról beszélnek. A versek keletkezési ideje általában az első világháború korszaka. A levéltár a Csobán-féle hagyatékból emelte ki a verseket, egy részüket, mint kéziratokat, másrészüket sokszorositott példányokként. Feltehető, hogy Csobán Endre mint főlevéltáros rövid úton véleményt nyilvánított a versekről a polgármesternek, s azok támpéldányok cimén maradhattak meg személyes tulajdonában. Tanulmányozásuk főként néprajzos kutatók számára lehet hasznos. Ha valaki az öntevékeny művészeti mozgalmat kutatja, a korszak népies irodalmi életének megismerésére értékesítheti a verseket. Az iratok leirása /Mervó Zoltánné/ XIV.1. DOBRAY-FÉLE IRATOK 1851-1872 6 köteg, 0,80 fm 1-6 Jegyzéke némely bevégzett ügyiratoknak, amelyeket magánlevéltári ügyvéd, Dobray József úr a magánlevéltári szobába tett 1873; Dobray József özvegyétől átvett irományok rövid kivonata 1873» ügyiratok 1851-1872
