Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

XIV. fondcsoport. Személyek

- 632 -XIV. 1-5. Személyek iratai /Komoróczy György/

A személyek iratai a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban gyűjtemény jellegűek. Értékük nagy, mert olyan feljegyzéseket tartalmaznak, amelyek más iratok között, hatósági fpadokban alig jöhettek volna létre.

Az iratok egy része már csaknem egy évszázada van levéltári őrizetben, más részét később kaptuk meg. Rendezésükre és ahol lehetséges volt, tárgyi öszszeállitásükra a levéltár gondot fordított, de ahol az iratoknak már egykorúin kialakult rendszere felismerhető volt, azt a rendezés is tiszteletben tartotta.

A kevés személyi iratanyag fondcsoportjában került nyilvántartásba a Dobray József - féle hagyaték. Az általa összeállított irategyüttes elhelyezésé nek elve vitatható, miután nevezett a város ügyésze, majd a magánlevéltár jogtanácsosa volt; 1854-ben a polgármester rahdeletére egybegyüjtötte a Szovát helységre és más külső birtokokra vonatkozó iratok másolatait, s azok között a községben élő volt jobbágyok követeléséit is; a szováti birtokokon kivül a városnak még más helyiségekben lévő vitás birtokjogát érintő okmányokat is öszszeállitott, mindenütt eredeti Írások másolataival; hagyatéka föltétlenül hiteles történeti adatokat tartalmaz. Debrecennek nagy pere volt a szovátiakkal és más községekkel pl. Hajdúsámsonnal, Alsó- és Felső Józsával stb. A perben a város jogi képviseletét Dobray látta el. Ezért tekinthető a pernyertes város képviseletében eljáró jogtanácsos-ügyvéd iratgyüjteménya fontosnak; a gyűjtést Dobray még az után is folytatta, hogy megvált a váro3 szolgálatától. Hagyatékát özvegye adta át a városnak.

A gyűjtés céljának megfelelően az iratokban a volt jobbágyok követeléseinek cáfolata, a tanyai lakosság részéről fizetendő cenzus, bírósági tárgyalások feljegyzése, beadványok fogalmazványai, jelentések és polgármesteri rendelkezések magyarázatai találhatók. Aki Debrecen birtokviszonyait tanulmányozza nem nélkülözheti a Dobray hagyatékot, amely rendezetten várja a kutatókat, bár egyelőre használható segédletek nélkül.

A személyek iratai között található dr. Varga Emil volt városi tisztiiőorvos hagyatéka. Varga a századfordulón élt kiváló debreceni orvos volt, aki résztvett az 1903. évi madridi orvostudományi kongresszuson; feleségével, Rőtschnek Olgával bejárta Olsazországot és a genuai temetőkről színes leírást hagyott az utókorra. Az iratok kis terjedelme miatt átnézésük nem okoz nehézséget de mindenkinek, aki a debreceni értelmiség egy részének útleírásai s főként orvosi munkája iránt érdeklődik, az iratokat figyelmébe ajááljuk.

Nagyon sokrétűnek tekinthető Csobán Endre irat gyűjteménye; nevezett 1916-1946 között Debrecen város főlevéltárosa volt; szinte évenkint ment külföldi tanulmányútra és megfigyeléseit újságcikkekben, különböző népszerűsítő folyóiratokban hasznosította. Ezek mellett a szaktudományi feladatok köréből ~Lyan kérdéseket vetett fel, mint pl. a rendezés, az iratok értékelő selejtezése, a levéltári helyiség technikai felszerelése, stb., amelyeknek megoldása csak később, a felszabadulás itán, a tudományos és a szakmai feltételek nagyobb fokú biztosításával vált lehetővé. Csobán Endre a főlevéltárosi funkción kivül a városi statisztikai ügyek referense volt, és e minőségében sok olyan adatot gyűjtött össze, amelyeknek alapiratai ma már nem állnak rendel-