Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
XIII. fondcsoport. Családok
- 629 -évi számadási főkönyveket tartalmazzák, de még ilyen kis terjedelem mellett is alkalmasak arra, hogy az uradalom gazdálkodásának pénzügyi kihatásáról tájékoztassanak. Aki a pénzügyi gazdálkodás rendjét ismeri és a számoszlopokból a hitelfelhasználás tartalmára is következtetéseket tud levonni, az hasznos vizsgálódást végezhet a főkönyvekben, természetesen nem annyira Geszt, mint inkább a Tisza család birtokainak gazdálkodása témakörében. Papp György ügyvéd debreceni lakos után könyvelési nyilvántartások maradtak fenn a Bach-korszakból. Az ügyvédi gyakorlatra, egy értelmiségi család anyagi helyzetére nézve a feljegyzések fontosnak tekintendők, mert inkább az ügyvédek kereseti viszonyairól nyújtanak képet, mint magának a Papp családnak életéről. A Rickl-család levéltárban őrzött iratai 1852-1876 évek között keletkeztek, és folyószámla-, valamint pénztári nyilvántartásokból állnak. A család Debrecen egyik előkelő polgárcsaládja volt s a kapitalizmus kibontakozásakor talán a legnagyobb szerepet játszotta a város gazdasági életében. Magának a család történetének feldolgozása is kivánatos volna, mert egy jelentős polgárcsalád vagyoni viszonyainak megismerése nem közömbös a társadalom életének feltárása szempontjából sem. De erre a meglévő iratoknak sem mennyisége, sem minősége nem elegendő. Az ilyen természetű kutatás csakis akkor járna eredménnyel, ha a kutató más forrásokra támaszkodhatna, többek között a város kereskedelmi életének emlékeire, a Kereskedelmi és Iparkamara adataira stb. A család debreceni múltja a XVIII. századig nyúlik vissza, meggazdagodásának folyamata pedig egybeesik a debreceni polgárság jelentőségének emelkedésével, a kapitalizmus csiráinak kibontakozásával és magának a tőkés gazdasági rendnek megerősödésével. A kereskedelmi tőke Debrecenben néhány osalád kezében összpontosult s ezek közé tartozott a Rickl - egyes családtagok révén: Nagybákay - familia is. A Rotschnek család iratai köztörténeti szempontból is nagy értéket képviselnek. Rotschnek Károly - másként Vince - debreceni gyógyszertártulajdonos volt; széleskörű baráti kapcsolatai voltak s közöttük több olyan személlyel levelezett, akik követi minőségben a császári udvarban tartózkodtak. Karika János és Szőnyi Pál követek - részben ágensek - hozzá irt levelei 1836-1855 évekből Becs és Lindau városban történt hivatalos tartózkodásuk eseményeiről számolnak be. Karika János 1848-ban Kecskemét város országgyűlési képviselője lett és Kossuth Lajos köréhez tartozott. A levelek magántermészetüek és főként & -*rbécsi tartózkodásáról tudósítanak; rokonokrólyszórakozásokról, £$r ic*-ügyekről szólnak. A Bach-korszakban kelt négy l^vél az üldöztetés és bujdosás körülményeiről számol be. Sajnos, tőlük csak kilenc levél maradt reánk, amelyeket Rotschnek Károly kir. főügyész még 1929-ben ajándékozott a Levéltárnak. Ilyenként őrizte meg azokat a Városi Levéltár akkori igazgatója, Csobán Endre s az ő hagyatékából emelte ki önálló fondként az 1963-ban végrehajtott rendezés. A leveleket iratjegyzék egészíti ki. A levéltári iratok között találhatók meg a Czegléd-úti gyógyszertár leltára 1905-ből és több feljegyzés Lovassy Lászlóról, valamint egyéb iratok, amelyeket a leiró rész ismertet.
