Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
XI. fondcsoport. Gazdasági szervek
- 592 -A Belvárosi Takarékpénztár 1892-ben alakult, főleg kereskedelmi üzletekhez nyújtott hiteleket. A megmaradt iratok az üzlethálózati levelezést és a forgalmi eredményeket tárják fel. 1925.-ben alakult a Debreceni Vasárpénztár Rt., amely Debrecen városának volt egyik hitelintézete; elsősorban a vásári bevételek kezelésére, a piaci forgalom pénzügyi szükségletének biztosítására alakult. Az iratok a debreceni vezető tisztségviselőknek hitelügyleteit is jól megvilágítják. A Magyar Általános Hitelbank az ország egyik legnagyobb banki érdekeltsége volt és Budapesten 1867-ben történt megalakulását követően rövidesen a legtöbb városban is fiókokat létesített. Ilyen fiók alakult Debrecenben az 1880-as években, amelynek iratai azonban csak szegényesen maradtak meg. A Debrecenben működött egyéb bankok közül 1921-ben alakult meg a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt.. 1929-ben a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank helyi fiókja. Mindezeknek hiányzó iratai feltehetően ugyancsak az OTP kezelésében voltak. Sajátos célzattal alakult meg a ’’Tisza Biztositó Társaság”, amelynek szervezésére már az 1860-as években megindultak az első lépések. A vállalkozás alapgondolata az volt, hogy a biztosítottak egészségügyi ellátását a tagdíj felében elősegítse. Korányi Frigyes mellett Kain Albert tiszti főorvos és több más debreceni orvos álltak a szervezés élén, akik 1867-ben megfogalmazták elképzeléseiket, Az eredetileg jóléti célzatú biztositó intézmény tőkés vállalkozássá akkor lett, amikor annak pénzügyi irányítását a Pesten működő "Hazai Magyar Eletbiztositó Bank" vette át. E banknak anyagi fedezetével a szervezési munkákat már 1867-ben megindították, s annak irányítása Debrecenben dr. Kain Albert tiszti főorvos kezében futott össze, aki a pesti egyetem professzorával, Korányi Frigyessel tartott kapcsolatot. Mindjárt kezdetben kiépítették a tagság széleskörű hálózatát, amelynek élén ideiglenes választmány állt. A debreceni választmány 1872 június 30-án tartotta első ülését; a megalakulás után már 1874-ben bekövetkezett az első átszervezés és a végleges cégbejegyzés dátuma 1876 augusztus 14. A társaság nem sokáig működött, 1884 július 24-én feloszlott. A szervezet irányitója az országos központ volt, amelynek egyébként Budapesten, Szegeden, Temesvárott és Győrött volt vezérügynöksége. Minden vezérügynökség közvetlenül irányította az u.n. üzlet osztályokat, amelyek közül a budapestinek a keretébe tartozott a debreceni, a kassai, a miskolci és az aradi osztály. A megmaradt iratok között közgyűlési, választmányi ülési jegyzőkönyvek, felügyelőbizottsági jelentések, igazgatótanácsi feljegyzések és igazgatói ügyviteli okmányok találhatók. A társaság története mindeddig feldolgozatlan. A Debrecen környéki hitelélet megszervezése a Hajdúböszörményi Városi Takarékpénztár működéséhez fűződik. E takarékpénztár a város közüzemeként, községi vállalataként működött s ezért a közösségi gazdálkodás kapitalista fejlődésének egyik formája cimén helytörténeti szempontból egyedi sajátosságokat képviselt. Mint általában az egyéb községi vállalatokat, ezt is a politikai község, tehát Hajdúböszörmény közgyűlése szervezte meg, ezért a vezetést saját képviselőinek biztositotta. A takarékpénztár felállítását Hajdúböszörmény közgyűlése 1863* november 4-én határozta el. Eredeti célja az volt, hogy az államkölcsön kötvényeinek elá-
