Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
XI. fondcsoport. Gazdasági szervek
;90 -Közieke deal szervek Á közlekedési szervek között kissé részletesebben foglalkozunk a Debreceni Helyi Vasút történetének vázlatával. A XIX. század harmadik negyedében, 1883-ban, Lehmann József bécsi vállalkozó szerződést kötött Debrecen polgármesterével közúti vaspálya létesítéséről. A kereskedelemügyi miniszter által 1884-ben kiadott épitési engedély alapján két bécsi cég 1886-ban megalakította a "Debreceni Helyi Vasút RT"-t, amely eleinte gőzüzemi vállalatként működött, majd 1911-ben villamosították.^ A vállalatot 1906-ban a "Debreceni-Hajdúsámsoni Vasút RT" megalakítása követte, amelynek vonalát 1911-ben Nyírbátorig vezették. Ez alkalommal vette fel a "Debrecen-Nyirbátori HÉV RT" nevet. Egyidejűleg szerződést kötöttek a két közlekedési részvénytársaság közös kezelésbe vételére és azonos üzletigazgatóság szervezésére. Mindkét vállalatot központi igazgatóság irányította Budapestről, több más közlekedési üzemmel együtt, majd az egész szervezet tagja volt a Magyar Vasúti Forgalmi RT hálózatának. Miután a Magyar Vasúti Forgalmi RT-nek volt a legtöbb részvénye, ezért a debreceni vasút lényegében nem működhetett önállóan, hanem csupán ennek a nagyobb tőkés vállalkozásnak érdekeltségeként. Az üzletigazgatóság iratai között eddig egyáltalán nem hasznosított nagyjelentőségű okmányok találhatók. Az engedélyokiratokat, a közös igazgatás ügyiratait, a különféle üzemegységek és részvállalatok jegyzőkönyveit, a közgyűlések, igazgatóságok, felügyelőbizottsagok, végrehajtó bizottságok tárgyalási anyagát - igaz, hiányosan - a levéltár őrzi. Az iratokat az iratképző szervek szerint kezeli, ennek megfelelően a debreceni helyi vasút és a Debrecen - Nyírbátori vasút a közös igazgatóság irányítása alatt keletkezett állagok szerint tagolt. Vannak viszont közösen tartott ülésekről szóló jegyzőkönyvek, amelyeket a levéltár a debreceni helyi vasút állagában helyezett el. Ennek a nagy jelentőségű közlekedési vállalatnak működési köre több megye területére terjedt ki, és ezzel a hálózat nemcsak Debrecen városnak közlekedését biztosította, hanem a nyírségi közlekedést érintő testületeket is magához láncolta. A legmagasabb fokú szerve a közgyűlés, amelynek tagjai saját testületükből igazgatóságot választottak; a számadásokat a felügyelő bizottság, a közlekedéspolitikai ügyeket az igazgatóság kehelében megszervezett végrehajtó bizottság irányította több más szervezeti egységre tagoltan. A vállalat önálló betegségbiztositó intézetet is tartott fenn, nyugdíjintézete, amellyel megkönynyitette dolgozóinak szociális ellátását, ugyancsak önálló volt. Kiemelendő még az üzemi dal- és sportegylet is, amely 1925-ben alakult. A helyi vasút 1950 júliusában került községi tulajdonba, a Debrecen - - Nyírbátori vasút ugyanakkor a MÁV kezelésébe ment át, A helyi vasút iratait a levéltár, hiányos állapotban, 1950-ben vette át. 1937-ben maga a vállalat selejtezte ki az 1912 előtt keletkezett bérnyilvántartásokat és egyéb gazdálkodási iratokat; talán ez az oka annak, hogy az 1927. előtti évekből kevés irat maradt reánk. A levéltár az átvett iratokat folyamatosan rendezte, kialakította a szervezethez igazodó állagokat és azokon belül a sorozatokat.
