Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
XI. fondcsoport. Gazdasági szervek
- 587 -A gazdasági szervek Iratai /Komoróczy György/ A XI. fondcsoportban nyilvántartott iratok a gazdasági szervek működése során keletkezett és az üzemtörténeti kutatásoknál, valamint az általános gazdasági helyzet megismeréséhez nélkülözhetetlen források. Sajnos, az üzemek felszabadulás előtti irattárai a háború folyamán nagyrészt elpusztultak; e körülmény viszont a megmaradtak értékét csak növeli. Az üzemtörténeti iratok fontossága köztudott, ezért a kérdés általános vonatkozásaival ebben a kötetben nem kivánunk foglalkozni.'*' De munkánknak az sem feladata, hogy a levéltári fondok részletes ismertetése révén helyettesítse a jövő üzemtörténeti vizsgálódásait; ezt annál kevésbé teheti meg, mert a rendelkezésünkre álló üzemi fondok önmagukban kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy az előtanulmányok mellőzésével bármilyen áttekintést is megfogalmazhassunk. Fel kell azonban hivni a figyelmet arra, hogy az 'üzemi fondok nemcsak gazdasági és technikai, hanem a munkásság helyzetével, mozgalmaival kapcsolatos társadalmi és politikai adatokat is szolgáltatnak. Szinte általános ugyanis az a felfogás, hogy a gazdasági szervek iratai csupán gazdaságtörténeti vonatkozású források, a politikai múlt viszont csak a köztörvényhatóságok élén álló szervek fondjából ismerhető meg. Pedig.a gazdasági szervek közgyűléseinek vitáiban és döntéseiben, az igazgatóságok állásfoglalásaiban, a hitelnyújtásokban stb. ugyancsak kifejeződik a politikum. Amikor az igazgatósági megbeszéléseken a bérharcok kimenetelét latolgatják, ha egyeztető tárgyalások folynak a hatóságok előtt, nyilvánvalóan politikai kérdésekről van szó. Ha a bankok árveréseket hirdetnek, kölcsöneik visszafizetését irgalmatlanul megkövetelik és parasztok vagyonát verik dobra; mi ez, ha nem egyúttal politikai tevékenység? A kutatás - mint emlitettük - nem elégedhet meg azzal, hogy a jelen fondcsóport alatt kezelt iratok alapján tárja fel az üzemek történetét. Minden üzem engedély alapján működött, meg kell tehát vizsgálni egy-egy városban az engedélyokirat kiadásának körülményeit; az ilyen jellegű iratokat a polgármesteri, vagy a meglévő főszolgabirói fondok őrzik. A polgármesterhez intézett beadványok akár gyárakról, akár hitelintézetekről, vagy kisebb műhelyekről volt szó, legtöbbször ismertetik az alapitás okait. Az ilyen természetű iratanyagot az 1920-as évek előtt közvetlenül a polgármester központi irattára vagy a rendőrkapitányság polgármesteri szerve, 1920 óta pedig a polgármesteri hivatal VT. ügyosztálya az u.n. elsőfokú közigazgatási hatóság kezelte; közöttük - az alapításokon túlmenően - gyáripari statisztikák, munkavédelmi jelentések, sztrájkmozgalmak leirásai, bérügyi vonatkozású kérdések megoldásáról szóló jelentések és más természetű iratok találhatók. A közgyűlések ugyancsak tartalmaznak üzemalapitási határozatokat, mert a városokban a gyártelepités engedélyezése a polgármester javaslatára a közgyűléstől függött. Emiatt föltétlenül kívánatos áttanulmányozni a debreceni és más városok önkormányzati hatóságának iratait, különben az adatfeltáró munka nem kielégítő. Elmélyültebb kutatás esetén szükséges az iparfelügyelőségi iratok megvizsgálása, amelyek főként a két világháború közötti időszak eseményeiről s mozgalmi adatairól tájékoztatnak. Üzemtörténeti vonatkozásban kevésbé jelentősek a kifejezetten politikai természetű forrástipusok, tehát a főispáni iratok, de szé-
