Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 578 -okmánya inkább szervezeti kérdésekről tájékoztat. A Debrecen városi és Hajdú megyei Tűzöltószövetségnek csak iktatókönyvei maradtak reánk s ezeket 1953-ban a Városi Tűzoltó Parancsnokságtól vette át a levéltár. Ugyancsak levéltári őrizetben van az 1876-ban alakult hajdúszoboszlói önkéntes TUzoltótestület 1876 óta keletkezett iratainak egy része. A testület feladatkörébe tartozott az 1936-ban létrejött Légoltalmi Bizottság helyi szervének ellenőrzése is. A testületnek voltak hivatásos tagjai is, akiket a város polgármestere nevezett ki. A hajdúsámsoni Önkéntes Tüzoltóegyesület működése során keletkezett iratok közül csak a parancsnoksági jegyzőkönyv maradt reánk. H Ox-ivá de gy 1 e t ek Több honvédegylet iratai maradtak reánk, de általában kevés tájékoztatúst nyújtanak a kutatásnak. Viszonylag még a Debreceni Honvédégylettői maradt reánk a legtöbb irat. A honvédegyletek az 1860-as évek második felében kezdtek megalakulni, megyéinkben viszont inkább csak az 1880-as években kezdődött meg a komolyabb egyleti szervezkedés. Az 1848-1849. évi szabadságharc honvédjeinek összeírása azonban már 1867-ben megindult. A. Debreceni Honvédegylet választmányának első üléséről készített feljegyzések 1892-ből valók, az iratok azonban egy 1887. évi visszaemlékezést is tartalmaznak. A meglévő iratok 1912-ig tárják fel az egylet tagjainak sorsát, a részükre nyújtott támogatást, elsősorban a volt 68. zászlóalj volt IV. századának tevékenységét. Az arról közölt jegyzék a század kötelékében harcolt egyének teljes névsorát ismerteti, kinevezésük időpontjának megjelölésével együtt. Az iktató- és mutatókönyvek a kutatáshoz nagy segítséget nyújtanak. A fond anyaga 1916-ban került a Déri Múzeumba, ahonnan a levéltár 1953-ben vette át. Közjótékonysági egyesületek Fennmaradt és a Vöröskereszt szervezetének átalakítása után 1950-ban került levéltárba a Vöröskereszt Egylet hajdúböszöményi fiókjának iratanyaga 1885-től, természetesen töredékesen. Az Egylet működése közianert, ezért e helyen nem foglalkozunk részletesen vele. A helyi fiókegylet 1885 szeptember 27-én 116 taggal alakult meg; a 25 tagi választmányban 13 nő foglalt helyet. Az iratokból megállapítható a tagok névjegyzéke, az egylet vagyoni állapota, közjótékonysági tevékenysége. Szociális segélynyújtás volt a feladata a Debreceni Kiházasitási és Temetkezési Hajadon Egyletnek, amelynek iratai elszórtan 1863-tól 1868-ig maradtak fenn. 1863-ban 27 debreceni polgár alapította, akik 400 hajadon gyámjait jelentették. A rendelkezésre álló jegyzőkönyv a megalakulásra, az alaptőkére, a kiutalt segélyek összegére szolgáltat adatokat. Tudományos egyesületek A Debreceni Qrvosegyesülét 1919 január 4-én alakult és 1943-ig vannak meg jegyzőkönyvei töredékei. Tudománytörténeti szempontból az teszi jelentőssé a fondot, hogy a választmányi iratokból kiderül a tudományos ülésszakok előadásai egy részének tárgya is.
