Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 576 -ügyekről 1920-1938 közötti időből jó áttekintést nyújt. Gazdasági egyesületek Más természetű egyesületként mutatható be a Debrecen székhellyel megalakult Közhasznú Munkáskertek Egyesülete, amelynek működése már 1907-ben megállapítható. Alapitói városi munkások, kisiparosok, kistisztviselők. Célja már kezdettől fogva az volt, hogy a város külterületein kivül álló mocsaras, nádas, ingoványos földeket jutányos összegért bérbevegye és 100-200 Dőlés parcellákra felosztva kishaszonbérletek cimén konyhakertekként a tagok használatára bocsássa. Sajnos, inkább a pénzforgalmi iratok maradtak fenn, de más forrásokból az egyesület működése megállapítható. A Hajdú vm. gazdasági egyesület néhány irata maradt fenn, az első 1913-ban keletkezett. A gazdasági egyesületek szervezése már az 1840-es években megindult, s ilyen Bihar megyében 1845» óta, Hajdú megyében 1876. óta ismeretes. Az önálló debreceni gazdasági egyesület 1867-ben szerveződött, de alapszabályait csak 1893-ban hagyták jóvá. A megmaradt Iratok az alakulásra nem tartalmaznak adatokat, de az ügyviteli feljegyzések és jelentések, valamint elszámolások mégis jól felhasználható tájékoztatást nyújtanak elsősorban az egyesület gazdaságpolitikai tevékenységéről. A fondot 1953-ban a H-B.m. Tanács V.B. Mezőgazdasági Osztálya adta át a levéltárnak, amely 1965-ben rendezte Mind a két megyében és a nagyhatárú Debrecen városban a fent ismertetett egyesületen kivül az állattartó gazdák több egyesületet hoztak létre. Ezek célja a szakosított állattartás támogatása volt; az 1920-as évektől a szakegyesületek nagy száma ismeretes. Közöttük általános irányitó feladatköre miatt elsőként a Hajdú m. és Debrecen városi Állattenyésztő Egyesület említendő. Megalakulásának időpontja ismeretlen, hatásköre viszont megfogható. Különböző szakosztályai voltak, amelyek egymással szoros kapcsolatot tartottak. A többféle állattenyésztő egyesület 1942-ben több megyére kiterjedő illetékességgel Tiszántúli Állattenyésztők Szövetsége cimen tömörült. Magának az Állattenyésztő Egyesületnek működése az iratok alapján az 1940-es évektől mutatható ki. 1946-ban már 1832 állattenyésztő tagja volt. Az egyesület felszámolása 1947-ben kezdődött, párhuzamosan a Magyar Állattenyésztő és Törzskönyvelő Szervezet kialakításával; az utóbbinak megerősödése az előbbi elsorvadásával járt együtt, 1949-ben mindkettő beolvadt a Hajdú m. Mezőgazdasági Igazgatóságba. A megmaradt iratok a tagságról, az állatlétszámról, a törzstenyészetről, tenyészállatok juttatásáról, a pénzügyi gazdálkodásról tájékoztatnak. A levéltár a fond anyagát teljesen széthullott állapotban 1953-ban vette át a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályától. A rendezés az állagok kialakításával, valamint a Bihar és Hajdú megyei anyag szétválasztásával 1963-ban fejeződött be. Az állattenyésztők egyesületei közül levéltári őrizetbe került a Tiszántúli Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének fondja az 1938-1948 évekből. L. egyesület a szakosítással párhuzamosan született meg, amelynek során az 1930-as évektől kezdve folyamatosan jöttek létre a különböző szövetkezési formák, közöttük a juhtartó gazdák, a baromfi, sertéstenyésztők egyesülete stb. Az egyesületek nem töltöttek be érdekvédelmi funkciót, közhatósági jogköröket nem élveztek, hanem a termelés és tenyésztés folyamatosságának biztosítására
