Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 50 ^ Bihar m. főispán.jának iratai /Komoróczy György/ 1861-1868 A szabadságharc leverése után Magyarország közigazgatási átszervezésének kezdő időpontja Haynau főparancsnok 1849 október 24-én közzétett utasítása. Ez az utasítás a már korábban kiadott császári rendeletek és a bécsi kormányzat összbirodalmi érdekeket szolgáló politikai irányelveit kívánja érvényesíteni. Mindezekről részletesebben Sashegyi Oszkár tanulmánya ir a IV.B. 151. fondtörzsszám alatt. Ez a rendszer maradt fenn 1860-ig, amikor a katonai vereségek következtében az uralkodó, Ferenc József, kezdeményező lépéseket tett bizonyos szelidebb kormányzási módszerek irányában. Ezzel a nyilt császári abszolutizmus módszerei enyhültek és lehetővé vált, hogy az elnyomatás 10 évének méhében érlelődő önkormányzati törekvések ismét felszínre kerüljenek Az I860 előtti államigazgatás a fentiek alapján "kihelyezett", összpontosított Jogokkal felruházott helytartósági osztályokra épült. 1860-tól átmenetileg megszűnt a helytartósági osztályok szerepe s az ország szervezete, ezzel a megyei főispán hatósága is átalakuláson ment át. De ez az átmenet nem sokáig tartott, mert 1861 őszétől az abszolutizmus egy másik államigazgatási formája vált uralkodóvá, amikor megszűnt a helyhatósági osztályszervezet és nagyobb önállósághoz Jutottak a megyék kormányai, s s s A Bihar megyei főispán működése során keletkezett iratokból viszonylag kevés maradt fenn; sorsukról a levéltárnak nincs tudomása. Az abszolutizmus korszakának forrásai legföljebb előiratokként maradtak fenn s azokból lehet megrajzolni annak kormányzási módszereit, gyakorlatát. Az 1861-1867 között működő kormányhivatal - igaz nem nagy számú — iratai viszont reánk maradtak és ezek már részletesebb kép felrajzolását teszik lehetővé. A főispán hatáskörének, hivatalszervezetének tisztázása nagyon bonyolult feladat; a levéltári források ismertetése során ennek megoldására nem is vállalkozhatunk, de ez nem is lehet a célunk. Ilyen természetű munka megírása önálló kötetet kiván. Az alábbiakban csakis a főispán! tisztségnek az 1860-t61* kibontakozó alakulását vázoljuk. I860 Julius 1-én Magyarország felett megszűnt a főkormányzóság hatásköre, megkezdték a decentralizált helytartóság felszámolását^ helyette az összpontosított helytartóság, lényegében a feudáliskori "helytartótanács" működésének visszaállítását. Ezzel indult meg a kerületi rendszer helyére lépő, 1848. előtti megyei szervezet működése* anélkül, hogy önállóságát azonnal visszakapta volna. Kéhány hónap után* I860 október 20-án adta ki az uralkodó az ún. Októberi diplomát, amely a megyei szervezet visszaállításának első okmánya volt; ennek nyomán a megyék élére főispánok kerültek, akiknek kötelességei közé sorolták ez új megyei bizottmányok szervezésének előkészítését, majd a tiszt-
