Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 566 -IX. 451. A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI BODA-BELSŐ ERDŐBIRTOKOSSÁG IRATAI / Béres András / Az erdőbirtokosságok a volt úrbéres oirtokosságoknak, telepeseknek, közbirtokosságoknak és más közös erődhasználatra kötelezett községeknek közös erdeiben a tulajdonjoggal, vagy használati illetőséggel rendelkező társak közös erdőgazdasági ügyeik intézésére, érdekeik közös képviseletére kialakult szervezetek. Megalakulásukat az 1935. évi IV. t.c. rendelkezései tették lehetővé és Írták elő. Az erdőbirtokosság mint jogi személy képviseletet telekkönyvben bekebelezett joggal kiterjesztette a közös erdőkre, s minden egyéb közös ingó ás ingatlan vagyonra. Az erdőgazdaságok ingatlanait csak a földművelésügyi miniszter hozzájárulásával lehetett elidegeníteni.^ Minden erdőbirtokossági tagnak a társulati, erdőben birtokarányának megfelelő használati joga van, ami elsősorban a fakitermelésre vonatkozik, de a szervezeti szabályzat a megfelelő kötelességeket is előírja. Munkáját, élén a választott elnökkel, a közgyűlés irányitotta, amit a választmány és több alkalmazott tisztviselő segített és végzett. Közvetlen felügyeletét: az erdőfelügyelőség látta el, amely egyben az irányítást és elsőfokú ellenőrzést is gyakorolta, mig a főfelügyelet az erdőrendé, , , 2 szeti hatosag jogkörebe tartozott. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár jelen fondja a Hajdúböszörményi "Boda és 3első Egyesült Erdőbirtokosság iratait tartalmazza. A rendelkezésünkre álló iratok alapján megállapítható, hogy a közös tulajdonban lévő 642 kh belső és az 568 kh nagyságú Boda erdők közös ügyeinek intézése 1861-ig a város communitása tartotta kezében. Ezt megelőzően az erdőbirtokossági ügyeket a város hatósága 1851-ig a városgazdán keresztül, majd 1852 január 27-től a városi közgyűlés kezdeményezés'ne létrehozott Közbirtokossági választmány közbejöttével intézte. Hajdúböszörmény város tar-ácsának 1861. március 11-i közgyűlésén felmerült az a javaslat, hogy a "Belső és Boda erdők célszerű és haszonnal való rendes kezelése végett" szükséges volna egy az erdőbirtokosok által megválaszi.ott válás:.:1:.uíny létrehozása. A közgyűlési határozatot követően az erdőbirtokosok fülese 1861 junius 16.-án a közgyűlés határozata értelmében a választmányt megalakította. Ez időtől kezdve maguk intézték közös ügyeiket, s a közgyűlés kinyilvánította álláspontját, amely szerint: "az erdőbirtokosoknak azon jogát elismeri, hogy saját maguk által előállítandó választmány által gyakorolják". A közgyűlés azonban kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy az erdőbirtokosok társulása alapján megszerzett munka-végzésre irányuló gyakorlat mellett is "a tulajdoni jognak legkisebb sérelme nélkül fenntartja magának... azon jogot, hogy mind az erdőkezelés, mind a pénztárak felett a szükséges felügyelést a jövőben is gyakorolhassa. mely okból mind az évenkénti faosztási tervet, mind a számadásokat a előállítandó választmány által maga elé terjeszteni kívánja". A függőségi viszony azonban egyértelmű, mert a fentiek szerint ugyan az erdőbirtokosság maga intézte ügyeit, mégis csupán a városi képviselőtestületnek volt egyik szerve, miután annak irányítása és felügyelete alatt működött. Az igy kialakult állapotot mintegy negyven éven keresztül sikerült fenntartani. 1904-ben az 1898. é/i XIX. t.c. alapján a két erdőbirtokosság elnevezését közbirtokosság!. társulattá módosították. A változás természetes következménye az
