Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

560 -IX.394. AZ UJXRÁZI LEGELTETÉSI TÁRSULAT IRATAI 1948-1949 2 kötet, 0,10 fm

1-2 Pénztári naplók és főkönyvek 1948-1949

IX.395. AZ UJLÉTAI LEGELTETÉSI TÁRSULAT IRATAI 1934-1936

2 kötet, 0,10 fm

1-2 Kivetési, beszedési naplók, számadások 1934-1936

IX.397. A VEKERDI LEGELTETÉSI TÁRSULAT IRATAI 1938-1940 1 kötet, 0,10 fm Költségvetés, járulékkivetés, számadások 1939i beszedési segédnapló 1938-1940

IX.398. A ZSÁKAI LEGELTETÉSI TÁRSULAT IRATAI 1947-1949 1 kötet, 0,05 fm Jáiulékkivetés és beszedés 1947-1949

IX.399. A BERETTYÓÚJFALUI LEGELTETÉSI TÁRSULAT IRATAI 1923-1949 26 kötet, 0,40 fm

1-3 Bérbevett és bérbeadott legelőillétékességek jegyzéke 1925, 1927;

4 Legelőarányositási táblázat 1931

5 Állatorvosi vizsgálatok könyve 1929-1944

6-26 Költségvetés 1945; legelőadó főkönyv 1923-1924; járulékkivetési főkönyv

1930-1949; beszedési napló 1948; pénztárnaplók, segédnaplók, főkönyvek 1932-1947

IX.400. A HORTOBÁGYI INTÉZŐBÍZOTTSÁG IRATAI 1881-1948

4 kötet, 0,15 fm

1-2 Jegyzőkönyvek 1915-1917, 1940-1948

3 Hullajegyzőkönyv a szarvasmarhákról 1881-1888

4 Állatkórodai betegjegyzőkönyv 1885-1899

IX.401. A HYIRÁBRÁHYI IEGELTETÉSI TÁRSULAT IRATAI 1948 1 kötet, 0,03 fm Szentanna pusztai birtokosság számadáskönyve 1948

IX. 402. A SÁRÁKÉI LEGELTETÉSI TÁRSULAT IRATAI 1940-1949

1 kötet, 0,04 fm Költségvetések 1940-1941, 1947, 1949,

IX.403. A MIKEPÉRCSI LEGELTETÉSI TÁRSULAT IRATAI 1931-1949

2 kötet, 0,10 fm Tagok telekkönyvi névjegyzéke 1931-1949

Ármentesltő társulatok iratai . /Komoróczy György/ 1848-1948/-1951/

Az ánnentesitá társulatok a XIX. század második negyedében kezdtek szerveződni, rendszerint a nagybirtokosok, városok, községi földtulajdonosok, önkéntes érdekvédelmi társulásként. Kétségtelen, hogy a folyóvizek mentén fekvő területek lakosai már korábban is törekedtek a gátak kiépitésére, elsősorban az árvizek elleni védekezés céljából, de ez a szándék inkább nagyobb áradások idején valósult meg, a megelőzés munkálatai következetlenek, szervezettebb szabályozás nélküliek voltak. A XVIII. században elsősorban állami kezdeményezésre végeztek mederrendezéseket, de a munka jórészt rendszeresen végrehajtott előzetes tervek nélkül, elsősorban a törvényhatóságok részéről megszervezett közmunka igénybevételével történt.^