Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 551 -Ugyanúgy, ahogyan ezt a Gáborjáni Legeltetési Társulat esetében is tapasztaljuk

Hajdúböszörmény nagyarányú állattartására utal az a tény, hogy a hajdú városban három nagyobb legeltetési társulás is működött már a múlt század 80-as éveitől» A ránk maradt iratok mind a belső, mind a külső legelő használatára vonatkozóan felvilágositást nyújtanak, és a legelőgazdálkodás menetén keresztül Hajdúböszörménynek szinte egész állattartására vonatkozóan keresztmetszetet kapunk. A Hajdúböszörményi csordalegelő Birtokosság /legeltetési társulat/ iratai 1898-1949-ig ölelik fel a forrásanyagot. A hajdúböszörményi birtokosok közös tulajdonában lévő, osztatlanul közösen használt legelőket 1882-ig a város közgyűlése, illetőleg képviselőtestülete kezelte. A Képviselő Testület mint irányitó szerv határozta meg a legelőkön folyó legeltetés módozatait és irányította a legeltetés pénzügyi gazdálkodását. 1882-ben megalakult a hajdúböszörményi közbirtokosság, s fennállásáig, valószinüleg 1897-ig kezelésükben tartotta a város határában lévő közbirtokossági legelőket. 1897 novemberében a közbirtokosság megszűnése után a csordalegelőként használt terület birtokosai törvényesen szervezkedtek s az 1894. évi XII. t.c, alapján szervezési szabályzatot dolgoztak ki és legelőrendtartást készítettek. A szabályzat értelmében az ügyeket a rendeletben meghatározott módon intézték, de ebből még nem következett az, hogy ügyeiket önállóan a városi elöljáróságtól függetlenül intézték volna.

1908 áprilisában a legelőbirtokosok ügyeik önálló intézése céljából közbirtokossággá alakultak, s igy létrehoztak a városi tanácstól egy lényegében független testületet. Ez a birtokosság a főispán által jóváhagyott legeltetési szabályrendelet és legelőrendtartás alapján működött, ügyeit továbbra is a közgyűlés és a birtokossági tanács irányitotta. Majd a 7.000/1914. F.M. sz. rendelet alapján Legeltetési Társulattá alakult át, a ettől kezdve a szabványos legelőrendtartásnak megfelelően folytatta tevékenységét. Nevét viszont csak 1930-ban változtatta legeltetési társulatra, mig működését az újabb rendeletek értelmében 1950-ben megszüntette. Iratanyaga a birtokosság szervezetére, tagjainak birtokarányaira, a birtokosság kezelésében lévő legelőterület nagyságára, a legelő és apaállatgazdálkodásra, a közgyűlés és birtokossági tanács mü - ködésére a pénzgazdálkodásra, építkezésekre vonatkozóan tartalmaz adatokat.

Az 1890-es évek végén alakult meg a pródi legelőtől nyugatra eső terület birtokosaiból a Hajdúböszörményhez tartozó perzsétei határban a Hajdúböszörményi Perzsétei Ökörlegelő Birtokosság /Legeltetési Társulat/, amelynek legelőterülete a 30-as években 494 kh volt, és mind az osztatlan közös legelőhöz tartozó perzsétei birtokosok tulajdona volt. A legelő használatát azonban azoknak az ökörtartó gazdáknak is biztosították, akik a perzsétei területen nem rendelkeztek tulajdonjoggal. A legelőbirtokosság 1932-ben legelőtársulattá alakult s a továbbiakban a már ismert legeltetési társulati alapszabály és legelőrendtartás alapján folytatta tevékenységét, bár feltételezhetően ezt megelőzően is rendelkezett valamilyen alapszabályzattal, de ennek nyomát a rendelkezésre álló eddig begyűjtött anyagban nem találjuk. Az iratanyag áttekintést ad működésűkről, de a közbirtokosság iratait a 30-as évekig nem iktatta. Ettől kezdve 1940-ig évenként újrakezdődő és növekvő iktatószámok sorrendjében találjuk a levéltári rendezés után is a megmaradt iratokat, mert az eredeti irattári rendszernek megfelelően kerültek elhelyezésre. A város harmadik közbirtokossága a Hajdúböszörményi pródi Gyeplegelő Birtokosság iratanyaga az 1891-1950