Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 533 -Hegykőzaági tanácsok iratai /Béres András/ A legeltetési társulatok, a különböző zöldségtermelő és szőlőmüvelő kéltségek, az erdőfenntartó közbirtokosságok mellett és azokon kivül már a XIX. század végén felmerült a szőlőtulajdonosok önálló szervezkedésének és az előbbiektől különváló érdekvédelmi társulásainak gondolata. Ezek szervezkedésének egyik formája a hegyközség volt, amelyeknek létrehozására az 1894. évi 12. t.c. lehetőséget biztosított. Az önkormányzati jogú hegyközségek ennek a törvénynek alkalmazásával különböző szőlőterülettel biró Hajdú és Bihar megyei falvakban is megjelentek. Az 1929. évi 17. t.c. a hegyközségek megalakítását mindazon községekben kötelezővé tette, amelyeknek egybefüggő szőlőterülete a 150 kh-t elérte. A kü - lönböző községekben megalapított hegyközség összefogására a legtöbb megyében az iráoyitó szervként működő önkormányzati intézmények is megalakultak hegyközségi tanács néven. Ezeknek az elveknek figyelembevételével szerveződtek meg a Hajdú megyében és Debrecen városban működő hegyközségek. A Hajdú m. Hegyközségi Tanács illetékességi köre eltért a közigazgatás területi hálózatától, mert anélkül, hogy kerületi szervezetté alakult volna, összefogta Bihar megyének szőlőterülettel biró hegyközségi tanácsait is; emiatt az iratok nemcsak Hajdú megye falvaira, hanem Bihar megyére is kiterjednek. Ebben a széles kiterjedésű illetékességi körben képviselte a két megye szőlő- és borgazdálkodásának érdekeit, közgyűléseket tartott és szakmai tanácsokkal látta el a községi hegybirókat, a községi elöljáróságokat. A levéltárba került iratok a két megye szőlőterülettel rendelkező községeire nyújtanak tájékoztatást Ártándtól Zsadányig és emellett a községek jelentéseit, a megyei szervezet levelezéseit tartalmazzák. A hegyközségi tanácsok 1949-ben megszűntek és hatáskörüket a mezőgazdasági igazgatóságok vették át. Az iratokat a levéltár a mezőgazdasági igazgatóság jogutódjától: a Hajdú-Bihar m. Tanács VB. Mezőgazdasági osztályától 1953-ban vette át. A Debreceni Hegyközség ugyancsak az 1894. évi 12. t.c. VIII. fejezetében foglalt elvi hozzájárulás alapján alakult meg. Az első évekből, sőt inkább évtizedekből érdemleges iratok nem maradtak fenn, mindössze egy 1900-ból származó bérkiutalás ismeretes. De az 1930 óta kibontakozó működésről már gazdagabb iratok állnak rendelkezésre. A hegyközség első ismert alapszabálya 1906-ból származik, valószinü, hogy korábban anélkül működött. Akkori neve:"Kossuth Lajos telep, Debrecen, Hegyközség” volt. Ezt a nevet egészen 1947-4g fenntartotta, amikor ’’Debreceni Hegyközség"-gé változtatta, de akkor már nemcsak a korábbi jogelőd területét láncolta magához, hanem magába olvasztotta a szintén régebben működő,1920 körül alakult "Ungvári Hegyközség” szállóit is. A hegyközségek tevékenységét az 1938. évi 85.000 P.M. számú rendelet újból szabályozta, amikor megszervezésüket kötelezővé tette. Ennek a rendeletnek tartalmát - természetesen más osztálykövetelésekhez és a forradalmi földreform szelleméhez igazodóan - 63.000/1947. P.M. számú rendelet - módosított formában - magáévá tette s a hegyközségek működésének objektiv feltételeit
